.jpg?crop=1400,577,0,7&width=386)
Rosszul tudhatjuk a honfoglalás igazi dátumát, ez a felfedezés mindent megváltoztat a történelmünkben
Olvass tovább...


Igen különös történet a sivatagból.
A magyarság eredete körül a mai napig meglehetősen heves viták folynak, egymásnak feszül a finnugor és a hun származás. Ami közös pont mindkettőben, hogy egyik sem Európába teszi a gyökereket, hanem a messzi keletre vagy északra - sivatagi kalandozásokról viszont jóval kevésbé szólnak a történetek.
Ennek ellenére a magyarság a közel-keleti sivatagokban is letette a névjegyét, noha akkoriban már valóban európai népnek számítottunk.
.jpg?crop=1400,577,0,7&width=386)
Olvass tovább...
Ennek egyik leglátványosabb bizonyítéka Margat vára, a keresztes kor egyik legnagyobb és legerősebb erődítménye, amely Szíria partvidékén, egy 130 méter magas vulkáni kúpon emelkedik a Földközi-tenger közelében.
A fekete bazaltkőből épült vár a johannita lovagrend központja volt, a korszak hadmérnöki tudásának csúcspontját képviselte. Különlegessége, hogy megerősítésében II. András magyar király személyesen is részt vett: a Szentföldre vezetett hadjárata során jelentős pénzügyi támogatást nyújtott a rendnek, amelyből Margat falait, bástyáit és védműveit tovább erősítették.
A kortárs források szerint a vár ennek köszönhetően vált gyakorlatilag bevehetetlenné - arab krónikások is úgy írták le, mint olyan erődöt, amelyet ostrommal nem lehet elfoglalni. Amikor 1285-ben a mameluk szultán hatalmas sereggel jelent meg a falai alatt, a védők nem vereséget szenvedtek, hanem tárgyalások után, szabad elvonulás fejében ürítették ki az erődöt, a vár soha nem esett el harcban.

Olvass tovább...
A történet különös módon Esztergomhoz is visszavezet. Az esztergomi királyi várban élő II. András innen irányította támogatását, a Szentföldről hazatérvén meg is szállt Margat falai között.
A két helyszín sorsa évszázadokkal később aztán újra összekapcsolódott: a vár környékén nem alakult ki település, így a romok érintetlenül vészelték át az időt, ami lehetővé tette, hogy a közelmúltban században Major Balázs vezetésével magyar régészek kezdjék meg a feltárást, létrehozva a Szíriai-Magyar Régészeti Missziót.
A kutatások során kiderült, hogy Margat technikai színvonala megdöbbentően fejlett volt: működő víztározó rendszerek, csatornázás, latrinák és ispotály szolgálta a mindennapokat, a feltárt alaprajzok és védművek pedig meglepő hasonlóságot mutatnak az esztergomi várral.
Herczeg Zsuzsanna előadása a várról: