Rosszul tudhatjuk a honfoglalás igazi dátumát, ez a felfedezés mindent megváltoztat a történelmünkben

Nagyon nehéz egységes, letisztult képes leírni a magyarság honfoglalásáról. A szakértők a bel- és külpolitikai területen képtelenek pontosan behatárolni a nemzetünk ősi sikerét és működését. Sőt, igazából ahány történész és tudós, annyi féle értelmezése dívik a feljegyzéseknek, amikből találgatni lehet az ősmagyarok sorsát a 800-as és 900-as években. Mivel csak javarészt germán és bizánci források maradtak fenn az írásbeliségünk kialakulása előtt, és nagyon vegyes az összkép.

A források, és így maguk a kutatók sem értenek egyet még csak az egykori Árpád-ház eredetében sem. A hivatalosan 1301-ben kihalt uralkodói dinasztiát az első magyar fejedelemről, Árpádról nevezték el. Aki tulajdonképpen megszilárdította a magyarság helyzetét a térségben, sőt, ő volt az első vezetőnk, aki a Kárpát-medencét a teljes irányítása alá tudta vonni.

A hivatalos kánon szerint 896-ban, a mai Ukrajna területén található Vereckei-hágó befoglalásával történt meg a honfoglalás. Ám a legvalószínűbb az, hogy ez az évszám csupán jelképes. A szóban forgó dátumot ugyanis politikai nyomásra választották ki az illetékesek még a 19. század végén.

Sokkal valószínűbb, hogy a már említett Kárpát-medence-foglalás valójában valójában csk évekkel később ment végbe. Tragikomikus részlet, hogy ebbe halhatott bele jó eséllyel Árpád vezér is, akit egyébként a korábbi bizánci írások hol kendeként, hol gyulaként fogadkoznak rá a rangját tekintve. Népszerű elméletek szerint már öregedő félben lehetett, amikor lényegében egyszerre irányították, viszonylagos összhangban a magyarságot apjával, Álmossal. Aki aztán valamilyen úton-módon, de a pletykák szerint hirtelen halt meg.

Árpád és szövetségesei csak nehézkesen tudták megvetni a lábukat, és a Tiszántúl elfoglalása után inkább a bolgárok és a besenyők kiűzésével foglalkozott az déli, Duna-menti területeken, vagy éppen a majd Erdélyben. Esélyes, hogy csak 900. után fordult figyelme a keletei frankok és a germánok felé, akik álságos módon, maguk előtt tolva próbálták „megvédeni” a Dunántúlon élő szlávokat.

A történelmi feljegyzések szerint a honfoglalás valódi dátumának tekinthetnénk akár a vérgőzös pozsonyi csatát is.

A ma már idegenföldnek, Szlovákia fővárosánál dőlhetett el a magyarság sorsa. Ennél a csatánál állítólag minden erejüket összeszedték a nyugati népek, hogy végleg megállítsák őseinket. Igaz, a legfrissebb kutatások szerint csak az elmúlt évszázadokban tulajdonítanak túl nagy jelentőséget a pozsonyi csatának, hát még a feltételesen elért győzelemnek. Ugyanis a mondák szerint itt érhette a szörnyű végzet Árpád fejedelmet is, és akár két-három törvényes fia is itt halhatott meg. A pozsonyi csata jó eséllyel megtörtént, ám valószínűleg addigra már annyira megszilárdult a Magyar Fejedelemség hatalma a Kárpát-medencében, hogy nem lehetett valós céljuk a megfutamításunk.

Ennek ellenére könnyen lehet, hogy 907-ben Pozsonynál a germánok és keleti frankok koalíciójának megverésével vált véglegessé a honfoglalás a magyarok számára.

A honfoglalással kapcsolatos legnagyobb tévedések: