
Rejtett betűt találtak a magyar ABC-ben, a világ nem érti, hogy létezhet
Olvass tovább...


Nincs másik ilyen szó a világon, de hasonló van.
A magyar nyelv egy igazán különleges nyelv. Szerkezete, hangrendszere, szókincse, még a logikája is teljesen elüt attól, ami a minket körülvevő európai nyelvekre jellemző. Bár nyelvünket a finnugor nyelvcsaládhoz sorolják, tulajdonképpen beszéd szinten egyáltalán nem mutat feltűnő rokonságot a magyar nyelv a finnel – a magyar nyelv az ország sajátos történelmi fejlődése miatt alakulhatott ki így.
Mama, Mutter, Matka, Madre, Mother – a minket körülvevő országok, népcsoportok nyelvében kísértetiesen hasonlít egymásra az a szó, amit mi magyarul “anyának” mondunk. De miért?
A magyar anya az etimológia iszótár szerint egy ősi, uráli szótőből ered.
– olvashatjuk az Index cikkében. Bár lehet szó arról, hogy az anya szavunkat egy másik néptől vettük át – pont a Finn “aiti” kifejezés szótöve cseng össze az anyával, valamint az ótörök “ana” – de nincs bizonyíték erre.

Olvass tovább...
Emellett rengeteg afrikai, eszkimó és indián hasonlóság is van, mint a “naan” ami egy pipil indián szó, szuahéli “mama” vagy az eszkimó “anana” – de fizikai képtelenség, hogy az anya szót innen vettük volna át.
Ha az anya szót valóban az Urál-hegység környékéről hoztuk magunkkal, az egy csodával határos eredmény lenne – ez azt jelentené, hogy ez a szavunk teljesen ellenállt az évszázadok nyelvi változásainak.
Ez ugyan lehetséges, de nagyon kétséges. Egyrészt még arra sincsen bizonyíték, hogy az európai – vagy mivel az Urál környékéről beszélünk, Eurázsia, és az egész világ – modern nyelvei egy közös nyelvből fejlődtek volna ki. Ebben az esetben a nyelvek sokkal inkább eltávolodtak volna egymástól – ennek pedig pont a mai hasonlóságok mondanak ellent.
Egy orosz nyelvész, Roman Jakobson mutatott rá, hogy az anya szó használatának az lehet az oka, hogy a csecsemők még nem tudnak beszélni. Ez egy jogos pont, tényleg nem tudnak – viszont ordítani, azt annál inkább: Robinson szerint az anya, mama, apa, papa stb. szavak úgy jöhettek létre, hogy a csecsemők általában csak az “a” hangot tudják kimondani – innen meg már csak egy lépés az anya.

Olvass tovább...
A magyar szavak eredete már a külföldi nyelvkutatókat is megmozgatja, a hosszú szavaink eredetéről a NativLang készített egy rövid dokumentumfilmet: