Itt a vége, egészen máshogy történt a magyar honfoglalás, iszonyatos fordulat történt a kutatásban

Viták a magyar őstörténet körül

A magyarsággal kapcsolatban gyakran elhangzik, hogy nem túl összetartó nép, két magyar ugyanarról a dologról három dolgot gondol - a megállapítás talán túlzónak tűnhet, de kétségkívül akadnak olyan területek, ahol tetten érhető ez a jelenség.

Nem csak az aktuális dolgokra vonatkoztatható ez, rengeteg történelmi esemény van, amivel kapcsolatban nem igazán tapasztalható konszenzus. Ilyen a magyar őstörténet kérdése is: egymásnak feszül a hivatalos akadémiai állásfoglalás, a finnugor elmélet és a krónikák által hangoztatott hun származás - és a bizony a honfoglalás körül is sokat vitatkozik a történészszakma. 

Szakértői beszélgetés a témában

Legújabban a KözTér YouTube-csatorna KözBeszéd című műsorában két elismert szakember ült egymás mellé: Szabados György történész, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum tanácsadója és a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kutatója, valamint Langó Péter régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető docense és az ELTE HTK Régészettudományi Intézetének munkatársa igyekezett megvitatni a témát, a beszélgetés során pedig igen érdekes megállapításokat tettek.

Rossz adatokat írnak a történelemkönyvekben

A beszélgetés talán legfontosabb állítása az, hogy a honfoglalás időpontját a hivatalosan elfogadottnál korábbra kell tenni: a magyar jelenlét 862-től igazolt a Kárpát-medencében, a betelepülés pedig a 940-es évekig tartott.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy László Gyula fontos alak volt, aki sokat tett a magyar őstörténet népszerűsítéséért, de az általa hangoztatott, úgynevezett kettős honfoglalás elmélete a mai régészeti adatok alapján nem tartható.

A magyar nyelvről is szó esett: a szakértők szerint az érkezésének ideje bizonytalan, a római kor és Szent István között bármikor bekerülhetett több hullámban is. Az archeogenetika jelenleg kevés adattal dolgozik, ezért csak óvatos következtetések vonhatók le, bár az látszik, hogy az avar és a korai magyar népesség között gyenge a genetikai kapcsolat.

A kutatások alapján úgy vélik, hogy magyar identitást nem vérség, hanem kulturális és tudati folyamat határozza meg, amely mindig változott.

A műsor végén előkerült a művészet témája is, a Magyar vándor című film kapcsán: a szakértők szerint szabadon lehet dolgozni a témával, amíg a cél világos és nem keveri össze a fikciót a történeti állításokkal.

A teljes beszélgetés itt megtekinthető:

_{forrás: mandiner}