Ők építették az egyiptomi piramisokat, ez felkavaró fordulat, már a tudomány sem ellenkezik, hogy közölje a hírt

Már évek óta mennek a találgatások arról, hogyan építették az ókori egyiptomiak a piramisokat. Egy idei, a Nature folyóiratban publikált tanulmány rámutat arra, hogy nem teljesen biztos, hogy egyedül építhették őket: valakik segíthettek nekik.

Meglepő felfedezés

A tanulmány egy DNS-kutatás eredményeit írja le. Egy meglepő módon jó állapotban fennmaradt férfi csontvázát elemezték, amelyet egy zárt temetkezési edényben találtak egy sírhelyen, az úgynevezett Nuwayrat régészeti lelőhelyen. Az ókori férfi körülbelül 4495–4880 éve élt, ami egybeesik az egyiptomi Óbirodalom és a mezopotámiai városállamok korával.

A kutatók legnagyobb meglepetésére tudományos áttörést értek el: a csontváz egyik fogából sikerült egy teljes genomot szekvenálni. A genom a DNS-ben található, és egy szervezet teljes örökítő információját jelenti.

Meglepő eredmény

A DNS elemzése során a kutatók váratlan információra bukkantak: az emberi örökítőanyag – a genom – 80 százalékban egyiptomi vagy észak-afrikai származású. Ez önmagában nem meglepő, az eredmény beleillik abba, amit a helyi népességről eddig is tudtunk.
A meglepő rész az volt, hogy a fennmaradó 20 százalék olyan genetikai vonásokat mutat, amelyek a Tigris–Eufrátesz közötti térség, azaz az ókori Mezopotámia lakóival hozhatók kapcsolatba – írja cikkében a CP24.

Mit mutat a kutatás?

Ez az első genetikai bizonyíték arra, hogy a két nagy civilizáció között nemcsak kereskedelmi kapcsolatok léteztek, hanem egymással keveredtek, ténylegesen vándoroltak a két térség között emberek, és kulturálisan is hatottak egymásra.

A kutatók szerint a Nílus egyfajta „ősi sztráda” volt, amely nemcsak árukat, hanem embereket – és így kulturális kincseket, ötleteket és terveket – így akár a piramisok terveit is – szabadon szállíthatta a két ókori régió között.

Az ókori egyiptomi állampolgár

A férfi, akinek megtalálták a csontvázát, körülbelül 60 éves volt, amikor elhunyt. A csontjain lévő kopás és az ízületi elváltozások miatt a kutatók arra következtetnek, hogy agyag- vagy cserépművesként dolgozhatott – írja a PBS.

Halálának ideje nagyjából egybeesik azzal a periódussal, amikor Egyiptomban az Óbirodalom – az első piramisok korabeli egységes állam – megszilárdult. Ezzel egy időben Mezopotámiában megjelentek az első városállamok, és kialakult az írásrendszer.

A felfedezésről a New Scientist podcastjében beszélgettek.