
Sokkoló fordulatot hozott a magyarok eredetének vizsgálata, a románok és a szlovákok döbbennek meg majd a legjobban
Olvass tovább...


Kevesen tudják, hogy írták le először.
A magyar történelem kevésbé ismert korszakai közé tartozik Géza fejedelem regnálása, aki elkezdte már egyesíteni az országot, fiára pedig szilárdan álló "birodalmat" hagyott már. Szent István király pedig folytatta az építkezést, és ő lett az ország első királya is. Géza is megkeresztelkedett, de még ősei hite és rítusai szerint élte az életét.
Fia azonban már a keresztény hitben nőtt fel.
Géza volt az a fejedelem is, aki először rendelkezett állandó szálláshellyel, székhelye Esztergom volt, amelyet ő alapított Székesfehérvárral egyetemben. Géza volt az, aki megtiltotta a törzsfőnököknek a honfoglalás után Európában hatalmas félelmet is okozó portyákat, ez pedig komoly ellenkezést váltott ki, később az uralkodót véreskezűnek is nevezték, hiszen azokat keményen megbüntette, akik ellenszegültek a parancsainak. Ám a belső harcokról csak keveset írnak a krónikák.
Gézának több gyermeke is született, ám csak egyetlen fia, aki később a keresztségben az István nevet kapta.

Olvass tovább...
Ma minden törikönyvben Géza nevet látunk, ám ez nem felel meg a régi kiejtésnek, a korában nem így hívhatták Géza fejedelmet. Egy hibás olvasásnak a következménye a Géza név. Nevének eredeti olvasata a Gyevi, Gyeü, Győ, Gyű alakok valamelyike lehetett.
Külföldi forrásokban elsősorban, mint egyfajta nagyúr vagy nagyfejedelem jelenik meg, ez az elnevezés is hangsúlyozza, hogy a törzsfők felett állt hatalomban és valószínűleg területnagyságban is.
Érdekesség továbbá Géza nevével kapcsolatban, hogy a keresztségben maga is az István, azaz a Stephanos nevet kapta. Géza még nem lehetett király, a források arról is írnak, hogy a kezéhez vér tapadt, a 24.hu cikkében ezzel kapcsolatban arra térnek ki, hogy meglehet, Géza családtagjai ellen fordult, hogy előkészítse az utódlást fia számára.
.jpg?crop=2016,831,1,123&width=386)
Olvass tovább...