A német tudósok sokkolták a világot, a gízai piramison titkos bejáratot találtak, eddig több millió turista ment el mellette

A világ csodái és legrejtélyesebb építményei közé tartoznak a gízai piramisok nagy hármasa. Közülük ugyan a Menkauré a legkisebb, ám legalább olyan különleges, mint a Kheopsz és a Hafré. Erre a tényre most a Kairói Egyetem és a német Müncheni Műszaki Egyetem kutatói találhattak bizonyítékot. Ők a „ScanPyramids” nevű küldetés során két olyan kamrát fedezhettek fel a Menkauré-piramis keleti oldalán, amiről nem volt ez idáig tudomásunk. Módszerük a georadar, az ultrahang és az elektromos ellenállás-tomográfia hármasának összessége volt. Így a falak megbontása nélkül tudtak benézni azok mögé.

A két kamra a keleti oldalhoz fekszik a legközelebb a piramisban, körülbelül másfél méteres mélységben lefelé. A két kamrát akár üregnek is aposztrofálhatnánk, lévén az egyik kereken egy méter magas, és éppen másfél méter széles. A másik még ennél is kisebb valamivel.  A pontos méretük és az elhelyezkedésük miatt úgy gondolják a német kutatók, hogy ezek nem puszta hézagok, hanem szándékosan kialakított belső terek. Ez annak fényében tűnik igazán izgalmas hírnek, hogy korábban találtak a keleti oldalon egy simára csiszolt gránitfelületű falszakaszt, amelyről már eddig is sejtették, hogy egy titkos, elfelejtett bejárat lehet.

Ez a gránitajtó vezethet a két szóban forgó kamrák egyikéhez, vagy akár mindkettőhöz.

A Menkauré-piramis, mint a legkisebb a gízai hármasból a jelenlegi álláspont szerint időszámításunk előtt 2510 körül épülhetett meg. Méretében ugyan jócskán elmarad a Kheopsz és a Hafré számaitól, de építésének körülményei, és a kész piramis rejtélyessége miatt éppen olyan jelentős, mint a két „nagy testvér”. Ez a friss felfedezés azt jelenti, hogy kisebbsége ellenére éppen olyan összetett lehet a belső elrendezése, mint a Kheopsz-piramisé. Könnyen lehet, hogy további járatrendszerek is felfedezésre várnak a Menkaurében.

A szakemberek igyekeznek rájönni arra, hogy pontosan milyen céllal is építhették az ókori egyiptomiak a piramisokat. Ugyanis egyre többen vallják azt a nézetet, hogy sokkal többről van szó, mint egy-egy fáraó végső nyughelye. Az elképzelés szerint kifejezetten vallási központok lehettek a piramisok, melyek építésébe több tízezer ember munkáját vonták be, néha akár évtizedekre is.

Talán erre a feltevésre is bizonyítékok kerülhetnek elő, ha a kutatók tovább tudják feltérképezni a piramisok belső tereit, különösebb rombolás nélkül, kizárólag a digitális technikákkal.

A Newsweek cikke szerint a német tudósok a helyi legenda, Zahi Hawass folyamatos hozzájárulásával olyan újító ötleteket használhatnak, ami korábban elképzelhetetlen volt a piramisok felfedezésében. Hiszen a két említett üreg megtalálása már most meglepte a világot, hiszen mennyien elsétáltak a potenciális bejárat mellett úgy, hogy nem is gondolták volna, hogy az mögött van valami a kőkockákon kívül.

Nemrég hatalmas botrány robbant ki a Menkauré-piramis renoválása miatt: