promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Rendkívül botrányos dolog derült ki Trianonról, idehaza senki nem tudott eddig erről

Rendkívül botrányos dolog derült ki Trianonról, idehaza senki nem tudott eddig erről

Borítókép:  Profimedia/illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

Kevesen tudják ezt a dolgot, csak a következményeket már.

1920-ban írták alá a trianoni békeszerződést, amelyet sokan trianoni békediktátumnak is hívnak, és amely azóta is meghatározza az ország politikai gondolkodását. Trianon szétszakította a nemzetet, és rengeteg olyan területet juttatott szomszéd államok kezére, amelyek esetén bizonyítottan nagy tömbben éltek magyarok.

Több millió magyar rekedt így az országhatárokon kívül, 1920. június 4-en történt az aláírás, 2010-től pedig június 4-e Magyarország egyik legfontosabb emléknapja, ez a Nemzeti Összetartozás Napja.

Trianon neve a Horthy-korszakban a magyar külpolitikai gondolkodás egyik legfontosabb témája volt, és az élet ezer területére szivárgott be, többek között divatba jött az irredenta frizura is. A korszakot pedig a Trianon szóból is kialakuló "Nem, nem, soha!" jelszó uralta. Ám kevesen tudják azt, hogy honnan is ered a Trianon név, Franciaországban bizony egészen elképesztő történetek kapcsolódnak a kifejezéshez.

Honnan jön a Trianon név, mi az eredete?

A Trianon-paloták a versailles-i kastélykomplexum területén találhatók Franciaországban, Párizs mellett. Két Trianon-palota is található ezen a helyszínen, amelyekhez elképesztő történetek kapcsolódnak. Érdekesség, hogy a Trianon név igazából a területen korábban fekvő falu nevéből jön, amelyet később elköltöztettek a területen épülő komplexumok építése miatt.

A falucskát úgy hívták, hogy Triarnum.

De mire is használták kezdetben a Trianon-palotákat?

A 17. században épült fel a kastély, amelyet rózsaszín márvánnyal burkoltak. Később pedig elképesztő módon a francia király "kulisszák mögötti feleségének" lakhelye lett. Később királynői lak, majd felépül még egy Trianon-palota, ahol majd a király szeretője lakik. Tehát végig ilyen funkciókat kap a kezdetek kezdetén az épület, amelyet később többször is kifosztanak, majd újra helyreállítanak, lakott a Nagy-Trianon palotában később Napóleon, aztán majd a 20. századtól használják csak állami fogadások és diplomáciai találkozók helyszínéül.

Az első világháborút lezáró békeszerződések egyik helyszíne is később.

De miért Magyarországot büntették a leginkább az első világháború után?

(via Múlt-Kor)