Megtalálták Trianon eltitkolt iratait, a magyarok ezen sokkolódni fognak

A Kárpát-medence változó határai

A Kárpát-medence történelme igen mozgalmas volt, az idő nagy részében azonban a Magyar Királyság valamilyen formában uralmi pozíciót foglalt el benne - a 20. században viszont ez megváltozott.

Az első világháború után összeomlott a több száz éves magyar királyság, a trianoni békeszerződés drámai módon átrajzolta Közép-Európa térképét.

Magyarország elvesztette területe és lakossága igen jelentős részét, területéből hat új állam részesült, köztük olyan országok is, amelyek korábban sosem rendelkeztek közvetlen területi kapcsolattal hazánkkal - az igazságtalan döntések hosszú évtizedekre meghatározták a térség politikai viszonyait és máig ható sebeket hagytak a magyar társadalomban.

Egy gyakran elhallgatott részlet

Kevesen tudják, hogy a trianoni döntés során nemcsak Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia, hanem Lengyelország is kapott magyar területet.

Azért lényegesen kisebb területet kaptak a lengyelek, mint a többi állam: összesen 589 négyzetkilométerről volt szó, Árva és Szepes vármegye északi csücskeinek elvesztése szimbolikus jelentőségű volt. A két térség 14-14 települése került a lengyel államhoz 1920-ban, köztük Nedec vára, amely ma is Lengyelország egyik legfestőibb történelmi helyszíne.

A korabeli magyar közvélemény sokáig úgy tekintett erre a területátadásra, mint a magyar-lengyel barátság "megerősítésére" - mintha a lengyelek csak megőrzésre vették volna át ezeket a földeket.

A történet kétségkívül szépen hangzik, de valóság ennél azért valamivel kiábrándítóbb: a lengyel állam az etnikai határok mentén, a saját nemzeti érdekeit követve járt el, miközben Csehszlovákiával is területi konfliktusba keveredett.

A határvonalak öröksége

Árva és Szepes vármegyék története mindenesetre jól demonstrálja, hogy mennyire sokszínű volt a Monarchia etnikai és politikai viszonyrendszere: ezeken a területeken többségében nem magyarok, hanem lengyelek és szlovákok éltek, így Magyarország elvesztésükbe nem tudott érdemben beleszólni.

A döntés egyébként itt is újabb feszültségeket szült: Lengyelország és Csehszlovákia között 1919-ben rövid háború is kitört, majd a második világháborúban a lengyelek további területeket kaptak, utána azonban itt is a trianoni határokat állították vissza.

Ezért kapta Magyarország a legszigorúbb büntetést a világháború után:

_{forrás: rubicon}