Előkerült a végső bizonyíték, Petőfi halála iszonyatos lehetett, pontosan így történt Szűcs Gábor kukoricás elmélete

Szűcs Gábor felkavaró következtetése: így változik meg Petőfi halálának eddig ismert forgatókönyve

Megdöbbentő fordulat rázta fel Petőfi Sándor tragikus eltűnésének rejtélyes kérdését, miután Szűcs Gábor irodalomtörténész – akinek neve mára szinte összeforrt a témával – újra előtérbe került a szakmai vitákban. Szűcs Gábor irodalomtörténész – saját, éveken át folytatott kutatásaira támaszkodva – arra a következtetésre jutott, hogy Petőfi Sándor utolsó percei jóval kegyetlenebbül zajlhattak, mint ahogyan azt korábban feltételezték.

A magyar történelem egyik legvitatottabb kérdését kutató álláspontja szerint a menekülő költő a fehéregyházi ütközet után egy a Szöllőhegy nyugati lábánál elterülő helyszínen érte a tragikus eset.

A beszámolók alapján az irodalomtörténész rekonstruálta, hogy a teljesen kimerült, fegyvertelen Petőfit nem dzsidával, hanem karddal ölték meg, mégpedig közelharc során.

Mindez egybeesik azzal a hadszíntéri képpel, amelyet a legújabb, a magyar történelemmel foglalkozó kutatások is megerősítettek.

Közelebb az igazsághoz: feltárult a hely, ahol eltűnt Petőfi Sándor nyoma

A kötet szerint a csata fő vonalától „egy öreg ágyú lövésnyire” húzódó földterület lehetett az a pont, ahol a forradalmár Petőfi Sándort utolérte végzete.

A csata utáni zűrzavarban keletkezett, egymásnak sokszor ellentmondó szemtanú-beszámolók végül ugyanarra a pontra vezettek: arra a Szöllőhegy alatti kukoricamező közelébe, ahol a kutatások szerint a legendás költő ténylegesen elbukott.

Szűcs Gábor, az irodalomtörténész állítja, hogy a költő összeomlása és halála a csatatér kaotikus állapotában szinte törvényszerű volt. A hadtörténészek által vizsgált terepviszonyok is megerősítik: ha valaki a visszavonuló magyar erők mögött rekedt, ahogy a reformkor legismertebb szerzője is, esélye sem volt.

A források szerint az orosz lovasság utóvédje csapódott le arra a területre, ahol a költő eltűnt a magyar csapatok közül. A fegyvertelen, holtfáradt férfit így könnyű célpontként érte a végzetes csapás.

A történészek egy része továbbra is vitatja a pontos helyszínt, de Szűcs Gábor és munkatársai szerint a terepbejárások és az összevetett leírások alapján ez a forgatókönyv a legvalószínűbb.

Újra fellángolt a vita Petőfi sorsáról: Szűcs Gábor rekonstrukciója és Hermann Róbert figyelmeztetése új fejezettel bővíti a tragédia végkimenetelét

A kutató szerint a költő sírjának megtalálása a magyar kulturális örökség egyik legnagyobb adóssága, és kötelesség lenne végre lezárni a kérdést.

Hermann Róbert hadtörténész ugyanakkor hozzátette nézetét:

„Nem a csontváz számít, hanem az életmű, az pedig mindig meg fog maradni.”

A költő halálával kapcsolatos teóriák időről időre friss értelmezés és forrásanyag alapján rajzolódik ki részletesebben, és Szűcs Gábor elemzése ismét ráirányította a figyelmet arra a rekonstrukcióra, amely szerint Petőfi Sándor utolsó órái a fehéregyházi csatatér peremén, egy félreeső kukoricásban értek véget.

Szűcs Gábor részletes kutatása – a menekülés útvonalának, a katonai mozgásoknak és a korabeli beszámolóknak az összevetésével – jelentősen leszűkítette annak esélyét, hogy Petőfi Sándor halála más helyszínen vagy más körülmények között történhetett volna.

Egy biztos: a költő szavai – ahogy Jókai Mór is írta – „ott él minden magyar szívében”. És amíg a bizonyosság nem kerül elő, a történet mindig újra felkavarja a nemzeti emlékezet állóvizét.

A videóban 12+1 különböző elméletet mutatnak be Petőfi Sándor feltételezett haláláról – a csatatéri beszámolóktól a legendás anekdotákig:

Forrás: WMN