Elképesztő, hogy mit mondott 1956-ról Kádár János felesége, erről egyik törikönyvben sem olvashatsz

Magyarország a 20. században

A magyarságnak akadtak viharos időszakai a történelem során, a 20. század azonban talán még a szokásosnál is "meredekebb" volt.

Az első világháború végén szétesett az Osztrák–Magyar Monarchia, az ország a trianoni döntéssel elveszítette területeinek kétharmadát - a nemzeti önbizalom mélypontra zuhant, majd a második világháború újabb vereséget és megszállást hozott.

A háború után a kommunista párt fokozatosan (méghozzá gyors fokozatossággal) átvette a hatalmat és Rákosi Mátyás vezetésével kőkemény, sztálinista típusú diktatúrát épített ki: internálások, besúgók, koncepciós perek határozták meg a mindennapokat, az ország pedig a félelem árnyékában élt.

Az 1956-os forradalom

A rendszer esztelen terrorja nem tarthatott a végtelenségig, 1956 őszén kirobbant a szabadságharc (bizonyos elméletek szerint elképzelhető, hogy a hatalomnak is volt egy erre irányuló szándéka, ekkora felkeléssel azonban nem számoltak).

A magyarok fellázadtak a szovjet uralom és a pártállami elnyomás ellen, rövid időre úgy tűnt, sikerülhet kiharcolni a függetlenséget. A forradalmat azonban a Szovjetunió leverte, és új vezetőt keresett, akivel le lehet vezényelni a forradalom után időszakot.

Ekkor került előtérbe Kádár János, aki Moszkvában vállalta el az új, szovjetbarát kormány vezetését. Ez a döntése azóta is sok vitát kelt: volt, aki árulásnak tartotta, mások szükségszerű lépésnek látták.

Kádár feleségének a reakciója

Kádár János ezután tulajdonképpen hosszú évtizedeken át meghatározta Magyarország sorsát: a rendszerváltásig tartó, a szocialista blokkon belüli viszonylagos jólétet biztosító "gulyáskommunizmus" hozzá és apparátusához köthető.

Érdekes adalék a történtekhez, hogy Kádár felesége, Tamáska Mária egyáltalán nem örült a Moszkvában meghozott döntésének.

Aczél György visszaemlékezése szerint, amikor 1956 novemberében Kádár visszatért Budapestre, az asszony a Parlamentnél dühösen így szólt: 

"Ezt a szart már hagyhattad volna a Rákosiékra."

A bejegyzés, ami beszámol a történetről: