Kiderült a honfoglaló magyarok rettegett titka, amit egy magyar törikönyv sem mer leírni

A magyar őstörténet kérdései

A magyar őstörténet legalább 150 év óta állandó viták forrása. A finnugor nyelvrokonság elméletének megjelenéséig természetesnek vették, hogy a magyarság a hunoktól származik, a 19. században azonban a nyelvészet új irányt adott: a magyar nyelvet a finnugor nyelvcsaládba sorolták, ez a nyelvi kapcsolat pedig idővel valamilyen módon genetikai rokonsággá is vált.

A hivatalos akadémia állásfoglalás a finnugor nézőpontot támogatja, de a a legmodernebb genetikai módszerek segítségével már egészen konkrét dolgok is kideríthetők - adott esetben meglepő eredménnyel.

Mit mutat a genetika?

A HUN-REN Archeogenomikai Intézet nagyszabású kutatása a Kárpát-medence népvándorlás kori lakosságának genetikai vizsgálatát végezte el. A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint a térség alapnépessége már Kr. e. 1000 körül kialakult és a sok népvándorlás ellenére alapvetően nem változott.

A hunok, avarok és honfoglaló magyarok érkezése kimutatható genetikai nyomokat hagyott, de nem cserélték le a korábbi lakosságot. A honfoglalók kisebb létszámú, keleti eredetű csoportként érkeztek, majd gyorsan keveredtek az őslakossággal, így a 11. századra kialakult az a vegyes, közép-európai és keleti elemeket egyaránt hordozó népesség, amit ma a magyarság elődjének tekinthetünk.

Mit jelent mindez?

A kutatás szerint a Kárpát-medence népei már a honfoglalás előtt is európai eredetűek voltak - ez az az alapréteg, ami a mai magyarság genetikai magját adja.

Az archeogenetika nem tudja megmondani, milyen nyelvet beszéltek vagy miben hittek őseink, de azt igen, hogy a magyarság a Kárpát-medence régi népeinek és a keleti honfoglalók keveredéséből született - végkövetkeztetésként tehát kijelenthetjük, hogy a mai magyarok ősei már jóval a honfoglalás előtt is a Kárpát-medencében éltek.

A Patrióta csatorna videója a kérdésről:

_{forrás: VálaszOnline}