Japánban olyat mondanak a magyar történelemről, ami hihetetlen, elképesztő változásokat indított be a leghíresebb forradalmunk a szigetországban

Az 1956-os forradalom

Az 1956-os magyar szabadságharc kétségkívül nemzetünk történelmének egyik legfényesebb pillanata - bár a szovjet túlerő végül vérbe fojtotta a forradalmat, a magyar nép bátorsága és szabadságvágya így is példát mutatott a világnak.

A világpolitika színpadán ekkor zajlott a szuezi válság, ami a nagyhatalmak figyelmét erősebben lekötötte, de a magyar forradalom azért így is felkeltette a nemzetközi érdeklődést.

A nyugati hatalmak diplomáciai szinten együttérzésüket fejezték ki, ám valódi segítség nem érkezett, pedig akadt, aki kész lett volna lépni (igaz, nem tartozott a nyugati hatalmak közé): Francisco Franco spanyol vezető például százezer önkéntest ajánlott fel, de ez a terv végül elhalt. 

A magyar üggyel viszont nem csak Európában foglalkoztak - a szovjetellenes felkelés híre még Japánba is eljutott.

Japán együttérzése és szolidaritása

A szigetországban az ’56-os forradalomhoz való hozzáállás leginkább két kategóriába sorolható.

A japán közvélemény többsége együtt érzett a magyar néppel: létrejött a Magyarokat Megsegítő Japán Társaság, amely országos segélyakciót szervezett, pénzt és adományokat gyűjtött a menekültek számára.

Japán értelmiségiek Bécsbe utaztak, hogy személyesen adják át a támogatást, a küldöttség tagjai beszámolókkal és filmfelvételekkel igyekeztek bemutatni a magyar menekültek sorsát.

A Japán PEN Klub, élén Kavabata Jaszunarival, nyílt szolidaritási nyilatkozatot adott ki és felhívta a világ figyelmét a magyar írók bátorságára. Japánban több mint ötmillió jen gyűlt össze a magyarok megsegítésére - ez mai értékén százmillió forintnak megfelelő összeg.

Meghasonlott japán baloldal

A japán baloldali értelmiség számára viszont az ’56-os forradalom fájdalmas tükör volt. A háború utáni Japánban a korábbi roppant erős nacionalizmus után majdnem annyira erős kommunista befolyás élt az értelmiség köreiben, sok író nyíltan vallotta magát párttagnak.

A magyar események megrázták ezt a világot. Abe Kóbó, a világhírű író és kommunista párttag még a szovjet beavatkozást is helyeselte, de számos társát éppen ez a fordulat ébresztette rá a szocializmus ellentmondásaira.

A vita olyan mély volt, hogy sokan kiléptek a pártból és elindult az úgynevezett Új Baloldali mozgalom. A korábbi prominens kommunista ideológus, Kurihara Jukio például 1961-ben hátat fordított a pártnak és kimondta, hogy ha egy nép nem akar szocializmust, joga van nemet mondani rá.

Kiszínezett felvételek az 1956-os forradalom napjaiból:

_{forrás: Magyar Nemzet}