A munkások azt hitték, csak egy kőre bukkantak, aztán elszabadult a pokol az Egyiptomi piramisban

A pillanat, amikor megnyílt a történelem kapuja: így találták meg Tutanhamon sírját 1922-ben

Egy 1922-es reggel az egyiptomi Királyok Völgyében dolgozó munkások a homok alól kibukkanó lépcsőfokra lettek figyelmesek. Azt hitték, csupán egy régi kőlapra bukkantak, de néhány órán belül kiderült: a lépcsősor egy titokzatos, eddig érintetlen sírhoz vezet. Ez lett a 20. század egyik legnagyobb történelem-formáló régészeti eseménye – Tutanhamon sírjának felfedezése.

A feltárást Howard Carter brit régész vezette, aki évek óta kutatta az ifjú fáraó nyomait. A 13 lépcsőfok mélyen a földbe vezetett, és a 12. fok után Carter és csapata egy gipszbe zárt ajtót talált, amelyen Anubis isten pecsétje díszelgett. Ez egyértelmű bizonyíték volt arra, hogy a sír érintetlen. 

A következő napokban megkezdődött a feltárás, és a munkások a második ajtó mögött egy arannyal, drágakövekkel és szertartási tárgyakkal teli kamrát pillantottak meg. A piramis és a sírkamra feltárása az egész világ figyelmét Egyiptom felé fordította.

1922. November 26-án a világ lélegzetvisszafojtva várta, mit rejt a több ezer éve lezárt ajtó. Howard Carter és kis csapata – köztük Lord Carnarvon, lánya Lady Evelyn Herbert és az ásatás mérnöke, Arthur Callender – egy apró lyukat vájt a falba, hogy betekinthessenek a belső kamrába. Amikor a forró levegő kiszökött, Carter gyertyája megremegett, majd lassan felfedte a történelem egyik legdöbbenetesebb látványát.

“Amerre csak néztem, csillogott, mindenhol arany vett körül” - A régészek kincsesbányára leltek

A gyenge fényben arannyal borított szobrok, trónok, szekerek és szertartási tárgyak halmai tűntek elő – mind érintetlenül, mintha az ifjú fáraó, Tutanhamon csupán néhány napja tért volna örök nyugalomra.

Carter naplójában így fogalmazott: „Mindenütt arany – minden, amerre csak néztem, csillogott.”

Ez a pillanat nemcsak az egyiptomi történelem, hanem az egész régészet világának egyik legnagyobb áttörése lett.

A sírban pihenő király, Tutanhamon, több mint 3200 éve halt meg, alig 19 évesen. Testét három egymásba illesztett koporsóban helyezték örök nyugalomra, a legbelső tiszta aranyból készült. A kamrában megtalálták a fáraó híres halotti maszkját is, amely 10 kilogrammos aranyból készült, és a mai napig az egyiptomi civilizáció egyik legismertebb jelképe.

A felfedezést azonban hamarosan különös, tragédiára figyelmeztető pletykák övezték

Alig egy hónappal a sír megnyitása után Lord Carnarvon, a feltárás anyagi támogatója, meghalt egy fertőzött szúnyogcsípés következtében.

A sajtó azonnal összekapcsolta halálát az úgynevezett „múmia átkával”, amely szerint azok, akik megzavarják a fáraók örök álmát, szörnyű sorsra jutnak. Egy évvel később a Pearson’s Magazine még olajat is öntött a tűzre, amikor közölte a „The Tomb of the Bird” című történetet – A legenda szerint, amikor a sírt feltárták, Carter kanáriját egy kobra ölte meg, és mivel a kobra az egyiptomi mitológiában a fáraók védelmezőjeként ismeretes, sokan ezt az istenek figyelmeztetésének tekintették.

A későbbi kutatások szerint a „múmia átka” mindössze legendaként terjengett tovább.

Egy 2002-es vizsgálat kimutatta, hogy a sír feltárásán részt vevő 25 nyugati kutató közül senki sem halt meg korábban, mint amire az akkori életkörülmények alapján számítani lehetett.

A mítosz azonban makacsul tovább élt, és a „Tutanhamon-átok” azóta is a régészet egyik legizgalmasabb története maradt. A régészet ma már egyetért abban, hogy Carter és csapata nem átkot, hanem egy páratlanul jól megőrzött királyi sírt talált – a civilizáció egyik legnagyobb titkát.

Az alábbi videóban a Tutanhamon-átok legendáját elevenítik fel: hét régész rejtélyes halálát vizsgálják, akik a fáraó sírját feltárták, és talán olyasmit ébresztettek fel, amit jobb lett volna örökre háborítatlanul hagyni:

Forrás: Livescience