Örökre lezárták a világ legnagyobb piramisát, olyan rejtőzik a falak között, ami miatt a világ összes törikönyvét át kellene írni

Egy ősi piramis, amelyet a modern világ közepén is titok övez – a múlt lezárt kapuja, ahová még a tudomány sem léphet be.

Japánban, Oszaka városában, a modern épületek és a nyüzsgő utcák között rejtőzik a világ egyik legnagyobb temetkezési helye – egy több mint 1600 éves, kulcslyuk alakú piramis, amelyet ma szigorúan őriznek és lezártak a nyilvánosság elől.

A Daisen Kofun néven ismert hatalmas sírdombot a legendák szerint Nintoku császár, Japán 16. uralkodója számára építették. A mérete lenyűgöző: 486 méter hosszú, három vizesárok veszi körül, és terjedelmével vetekszik a világhírű Kheopsz-piramissal.

Mégis, míg az Egyiptom szívében emelkedő piramisok turisták millióit fogadják, a japán piramis helyét a mai napig elzárt területnek nyílvánítják – a bejárás szigorúan tilos, a kutatás pedig korlátozott.

A történelem egyik legnagyobb rejtélye áll itt, érintetlenül, a civilizáció közepén.

A piramis belterületére még a tudósok sem léphetnek be, hiszen a japán császári ház szent területnek minősítette a sírt – az 188 lezárt sírdomb közül a “Daisen Kofun” számít a legnagyobb konstrukciónak.

A helyi lakosok szerint a döntés oka egyszerű: az, ami odabent található, megingathatná a nemzeti identitást és a császári dinasztia eredetéről alkotott képet.

A régészek és a történészek között évtizedek óta él egy feltételezés, amelyet a japán kormány soha nem erősített meg, de nem is cáfolt. Eszerint a japán császári család gyökerei részben a koreai félszigetről erednek.

A Daisen Kofun sír titka átírhatja a történelemkönyveket – bizonyítékként szolgálhat Japán és Korea ősi uralkodóinak közös eredetére

A Kofun-korszak idején, Kr. u. 3–6. század között, a Yamato királyság uralkodói szoros kapcsolatban álltak a koreai államokkal, és a temetkezési formák is feltűnő hasonlóságot mutatnak.

Több kutató szerint a Daisen Kofun szerkezete és elrendezése is olyan jegyeket mutat, amelyek Korea korabeli királyi sírjaira emlékeztetnek.

Ha ez igaznak bizonyulna, az nemcsak Japán, hanem az egész kelet-ázsiai történelem újraértelmezését vonná maga után – és talán ezért is marad örökre lezárva.

A temetkezési halom a tudomány egyik legnagyobb kihívását jelenti, hiszen titkaihoz sem ásóval, sem technológiával nem engedi közel se a tudósokat, se a régészeket: bár légifelvételek, 3D-modellek és lézerszkennelések révén részben feltérképezték, az igazi válaszok továbbra is a föld alatt nyugszanak.

Japán lezárt piramisa új titkokat fedhet fel – laboratóriumi vizsgálatok közelítenek a császári sír rejtett igazságához

Egy 19. századi földcsuszamlás során ugyan rövid időre hozzáfértek néhány tárgyhoz – köztük egy kőkoporsóhoz és díszes ékszerekhez –, ám a leleteket gyorsan visszazárták, és azóta sem engedélyezték újabb ásatást.

A piramis belsejében talán ott rejtőzik Japán eredetének kulcsa – annak bizonyítéka, hogy az első uralkodók részben a koreai királyi vérvonalból származtak.

Ez megmagyarázhatná, miért őrzik a sírt annyira szigorúan: egy olyan felfedezés részleteit, amely megkérdőjelezhetné a világ legrégebbi folyamatos monarchiájának mítoszát.

A kívülről egyszerű földhalomnak tűnő, kulcslyuk alakú építmény ma a modern Egyiptom piramisainak keleti testvéreként él a köztudatban – csakhogy ezt soha senki nem láthatja belülről. A Giza homokjából született múlt után most talán Japán földje rejti a következő, mindent átíró történelmi meglepetést.

A videó bemutatja, hogyan tártak fel új részleteket Nintoku császár 150 éve lezárt sírjáról modern laborvizsgálatok segítségével, anélkül hogy megnyitották volna a kamrát:

Forrás: dannywithlove