
A világ teljes sokkban van attól, amit Magyarországon látott egy turista, a kép világszenzáció lett rövid időn belül
Olvass tovább...
A tatárjárásnak sok izgalmas fejezete van, de ennél szövevényesebb kevés.
A Kárpát-medence történelme igen csak mozgalmas volt - akadtak időszakok, amikor a magyarság helyzete is hányattatott volt. Háborúk, inváziók, trónviszályok formálták az ország sorsát, de a középkorban kevés olyan fokú tragédia sújtotta, mint az 1241-42-es tatárjárás.
A pusztítás mértéke olyan mély sebeket hagyott, hogy IV. Béla király, aki a romokból új országot épített, a "második honalapító" néven vonult be a történelembe.
A tatárjárásról legtöbben a Muhi csatára, a felperzselt falvakra és a menekülő királyra emlékeznek. A BBC History által is felidézett kutatások szerint ennek a katasztrófának volt egy kevésbé ismert, ám annál megrázóbb emberi tényezője is: egy renegát angol pap, aki kulcsszerepet játszott a magyar királyság összeomlásában.
A férfi neve: Londoni Róbert mester - pap, keresztes lovag, majd Batu kán kémfőnöke.
Olvass tovább...
Róbert a 13. század elején Angliában, I. (Földnélküli) János király udvarában tűnt fel. A korabeli források szerint tanult, nyelveket beszélő, kiváló diplomata volt, de nem nélkülözte a makacsságot sem, élete pedig enyhén szólva is kalandfilmbe illő
Részt vett a Magna Charta Libertatum1 megszületésében, sőt, egyes történészek szerint ő maga volt az egyik szellemi mozgatója a király hatalmát korlátozó szabadságlevélnek, emiatt azonban pápai átok sújtotta és száműzték Angliából.
Kalandozásai végül a Szentföldre vezették, ahol a templomosok között keresett megváltást. Itt találkozott magyar keresztes lovagokkal, akiktől (egyébként hihetetlen gyorsasággal) megtanult magyarul.
A kapcsolat egyre szorosabbra fűződött és a gondolat, hogy a népek szabadsága írásban is rögzítendő, nem kis részben ennek a körnek a beszélgetéseiből sarjadt - minden bizonnyal az sem véletlen, hogy pár évvel később, 1222-ben II. András kiadta az Aranybullát, a magyar nemesség alapvető jogait biztosító oklevelet.
Róbert sorsa ezután ismét sötét fordulatot vett: szenvedélyes szerencsejátékosként mindent elvesztett, majd a templomosok kizárták. Egy száműzött, kiátkozott pap maradt - nyelvtudással, politikai tapasztalattal és semmi vesztenivalóval.
Ebben az állapotban találta meg őt keleti hódítók figyelme: Dzsingisz kán emberei értékesnek látták a tudását. Róbert hamarosan a mongol kancellárián dolgozott, majd Batu kán legfőbb diplomatája lett.
Olvass tovább...
Róbert karrierje csúcsán már egész Európát ismerte: tudta, hogyan gondolkodnak a nyugati uralkodók és hogyan lehet szavakkal megtörni egy országot. 1240 után Batu kán őt küldte Magyarországra, hogy puhatolózzon IV. Béla udvarában és készítse elő a terepet a támadásra.
A Muhi csata 1241 áprilisában totális vereség volt: a magyar sereg megsemmisült, Béla király menekült, az ország védtelenül maradt. A káoszt Batu Kán és Róbert zseniális, ám ördögi tervvel fokozta: egy lefoglalt királyi levél hamis pecsétjével királyi kiáltványt szerkesztett Béla nevében.
A levél arra szólította a népet, hogy maradjanak otthonaikban, ne mozgósítsanak, mert a király hamarosan visszatér. A megtévesztés tökéletesen működött: az ország bénultan várta a megváltást, miközben a tatár csapatok városról városra haladtak.
Róbertet végül utolérte a sorsa, dicstelenül halt meg: 1242 nyarán Bécsújhelynél elfogták, egykori keresztes bajtársa felismerte, majd bíróság elé állították. A haditörvényszék a kereszténység elárulásában bűnösnek találta, vallomása ellenére kivégezték, testét egy pedig sáncárokba dobták.
A tatárjárás a Magyar Királyságban:
1: A Magna Charta Libertatum (magyarul: Nagy Szabadságlevél) egy 1215-ben kelt angol oklevél, amelyet a király, Földnélküli János, a lázadó bárók nyomására írt alá. Ez az első dokumentum, amely leírta az uralkodó hatalmát korlátozó elveket, és kimondta, hogy a királynak is alá kell vetnie magát a törvénynek, lefektetve az alapokat a későbbi angolszász jogrendszer és az egyéni jogok fejlődéséhez
forrás: index