promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Döbbenetes kőkorszaki mega-struktúrákat fedeztek fel Magyarország szomszédságában, ez átírja az emberiség történelmét

Döbbenetes kőkorszaki mega-struktúrákat fedeztek fel Magyarország szomszédságában, ez átírja az emberiség történelmét

Borítókép:  Profimedia
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

A legmodernebb technikát hívták segítségül a tudósok, elképesztő felfedezést tettek. 

Ősi falak a a magyar határtól nem messze

Olaszország és Szlovénia határán, a Karszt-fennsík kopár, sziklás magaslataiban légi lézerszkennelés négy hatalmas, alacsony, szárazon rakott kőfalat tárt fel.

A kutatók szerint ezek a több száz métertől akár kilométeres hosszúságig nyúló falak nem települések maradványai, hanem zseniálisan megtervezett vadcsapdák voltak.

Az őskori vadászok a terep természetes formáit - mélyedéseket, sziklafalakat, dolinákat - kihasználva terelték a vadakat a falak közé, egészen addig, amíg már nem volt visszaút.

A kutatók szerint ezek az óriási kőstruktúrák azt bizonyítják, hogy a kőkori közösségek szervezettsége messze fejlettebb volt, mint eddig hittük.

A csapdák építői

A falak mészkőből épültek, habarcs nélkül, kisebb kövekkel és törmelékkel kitöltve. Magasságuk ma alig fél méter, eredetileg sem lehettek sokkal nagyobbak - a funkciójukat a hosszúságuk és elhelyezkedésük adta.

A vezető falak egy mély természetes medencébe futnak, ahol három oldalról kőfal, a negyedikről sziklafal zárta el a menekülő állatokat. Innen már nem volt visszaút: a meredek perem alatt a vadak szó szerint a halálba rohantak, miközben a vadászok a felső peremről figyelték a csapdát.

A kutatók szerint főként gímszarvasok estek így áldozatul, különösen a párzási időszakban, amikor a hímek kevésbé voltak óvatosak.

Egy elveszett fejezet Európa őstörténetéből

A legnagyobb csapda, a KO1 névre hallgató, legalább ötezer munkaórát igényelhetett - vagyis csak egy jól szervezett, élelemmel ellátott közösség volt képes felépíteni.

A falakat később a bronzkorban már betemette a talaj, de eredetük jóval korábbra, az utolsó jégkorszak utáni időkre nyúlhat vissza, amikor a mai Adria helyén még szárazföld húzódott.

A felfedezés nemcsak mérnöki leleményről árulkodik, hanem arról is, hogy az európai vadászok jóval összetettebb társadalmakban éltek, mint korábban feltételeztük. A Karszt csapdái így nem pusztán kőfalak a múltból, hanem egy elveszett tudás nyomai, amely újraírhatja az európai őstörténetet.

Ilyen volt az élet Európában 35 ezer évvel ezelőtt:

forrás: iFLScience