promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Világszenzáció, megvan a magyarok őshazája, kazah tudós jelentette be

Világszenzáció, megvan a magyarok őshazája, kazah tudós jelentette be

Borítókép:  Profimedia
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

A bejelentés átírhatja a magyar őstörténelmet. 

A magyar őstörténet kérdései

A 19. századig Magyarországon senki sem kérdőjelezte meg a hun származástudatot - mindenki evidenciaként kezelte hogy Attila népének örökösei vagyunk.

150 évvel ezelőtt viszont fordulat követezett be, Hunsdorfer Pál előállat a finnugor nyelvrokonság elméletével, ami egy idő után genetika rokonsággá vált, a hivatalos akadémiai nézőpont is ez - ennek ellenére a mai napig akad egy igen jelentős réteg, aki ezt nem fogadja el.

Most egy új felfedezés ismét felforgatta a magyar őstörténetről alkotott képet: egy kazah történész kutatása szerint a magyarság gyökerei Szibéria és Kazahsztán határvidékére, a Torgaj-fennsíkra vezethetők vissza.

A madjarok népe

Ajbolat Kuskumbajev, a kazah tudományos élet elismert kutatója, "Magyarok keleten és nyugaton" című munkájában állítja, hogy a Torgaj-fennsíkon ma is élnek olyan közösségek, amelyek madjaroknak nevezik magukat és a keleti magyarok leszármazottaiként tekintenek őseikre.

A helyi hagyomány szerint e népcsoport a kipcsak törzsszövetség egyik ága volt, amelynek tagjai a 13. században kapcsolatba kerültek a mongol seregekkel, majd az Arany Horda szolgálatába állva beolvadtak a sztyeppei népek közé.

A könyv magyar fordítását Benkő Mihály történész készítette, aki Kuskumbajevvel közösen több expedíciót is vezetett a térségben. Ott, a kipcsakok földjén találták meg azokat a falvakat, ahol a helyi madjar közösségek máig őrzik a magyarsághoz kötődő hagyományaikat.

Genetikai nyomok és tudományos vita

A történeti érvek mellé genetikai bizonyítékok is felsorakoztak. Bíró András Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa kimutatta, hogy a Torgaj-fennsík lakóinak Y-kromoszómája feltűnő hasonlóságot mutat a mai magyar populáció genetikai mintázatával.

A bejelentésre a hazai tudományos közösség vegyesen reagált, egyes kutatók, köztük Erdélyi István, támogatják Kuskumbajev eredményeit, mások óvatosságra intenek - abban viszont egyetértenek, hogy a felfedezés új fejezetet nyithat a magyar identitás kutatásában.

Türk Attila régész a magyar őshazáról az Ultrahang Pluszban: