Magyar neve van a rettegett orosz városnak, hihetetlen mely 2 magyar szóból származik Oroszország egyik leggazdagabb városának a neve

Kevés dolog köti össze olyan rejtélyesen a magyar és az orosz múltat, mint egy város neve, amelyet ma Oroszország kulturális örökségének egyik ékköveként ismer a világ. De a név mögött ott lüktet egy ősi magyar szál — egy szókapcsolat, amely a honfoglalás korából maradhatott fenn.

A krónikák, régészeti feltételezések és nyelvészeti vizsgálatok mind egy irányba mutatnak: a magyarok egykor ezen a vidéken vonulhattak át, és talán emléket is hagytak maguk után.

Ahol a honfoglalók útja és az orosz történelem keresztezi egymást: Szuzdal titka

A Névtelen jegyző, vagyis Anonymus, aki (valószínűleg) III. Béla király korában élt, a Gesta Hungarorumban így írt: Álmos vezér és népe hosszú vándorlás után Oroszországba értek azon a részen, melyet Szuszdalnak hívnak.

Ez az idézet az egyik legizgalmasabb pontja a magyar őstörténetnek. A forrás szerint Álmos és Árpád népe északi irányból haladva, ismeretlen tájakon át jutott el a Kárpát-medence felé, miközben rövid időre megpihent az orosz földeken.

A történészek, köztük Pais Dezső és Vásáry István, egyetértenek abban, hogy Anonymus jól ismerte a keleti területeket, és tudhatott a korabeli rusz fejedelemségekről.

Nem véletlen, hogy a „Szuszdal” név felbukkan a műben - ez a vidék már akkor is kulcsterület volt a kialakuló rusz fejedelemségek történetében.

Az orosz város történetének gyökerei így nem csupán orosz, hanem magyar forrásokban is megjelennek, összefonódva a honfoglalás legendáival.

A történészek és nyelvészek vitája, a név eredete

A történészek és nyelvészek máig nem jutottak egyetértésre abban, vajon valóban megfordultak-e a honfoglaló magyarok a Kamenka folyó kanyarulatában fekvő város környékén. A kutatók szerint a település első lakói finnugor népek lehettek – köztük a merják –, akik Jár istennek áldoztak, és számos földvárat, halomsírt, valamint különleges tárgyi emléket hagytak hátra.

A helyszínen feltárt régészeti leletek (mint a Mzsarszki temető) és a környékbeli helynevek – köztük a Mzsara folyó – a mai napig azt sejtetik, hogy itt valaha magyar eredetű törzsek is megfordulhattak.

A város nevének eredetét rengeteg irányból próbálták megfejteni: volt, aki finn gyökeret látott benne, más török vagy szláv szótőből vezette le.

A forrás szerint a Szuzdal név eredetére számos tudományos elmélet született, melyek különböző nyelvi és kulturális hagyományokhoz kötik a város nevét:

A „Szuzdal” név értelmezése a forrásanyag alapján

A szláv elméletek szerint a név az „alkotni, építeni” igékkel függhet össze, vagy az „ítélethozatal helyére” utalhat.

Finnugor eredetet feltételez A. A. Sahmatov rekonstruált „susudal” szava, míg mások az észt „suzi” és a finn „susi” (farkas) jelentését emelik ki.

Skandináv értelmezésben a 14. századi Garðariki elnevezésben Szuzdal „Súrsdalar” formában fordul elő, ami „délibb völgyet” jelent.

A török magyarázat a „szu” (víz) és „dal” (völgy) elemekből áll, tehát „vizes völgyként” értelmezhető.
Végül a Кириллица.ru enciklopédia egy magyar eredetű változatot is említ, amely szerint a név a magyar „szűz” (leány) és „dal” (ének) szavakból származik, jelentése pedig „leánydal”.

Magyar nyomok a Volga–Oka vidék egyik legősibb városában, Szuzdalban

A város, amelyről szó van, ma Oroszország egyik legjelentősebb történelmi központja. A látogatókat először a fehér kőből emelt templomok és az aranykupolás kolostorok kápráztatják el, de a múlt mélyén a magyar történelem apró nyomai is ott rejtőznek.

A helyi régészeti emlékek és földrajzi elnevezések a „kettős honfoglalás” elméletét is alátámaszthatják, amely szerint a magyar nép egyik ága a Volga–Oka vidékén élt, mielőtt Árpád vezetésével nyugat felé vándorolt.

Forrás: bilecz.blog