Itt a magyar honfoglalás titkos története, iszonyatos fejlemény derült ki eleinkről

Furcsa dolgot állítanak a honfoglalásról

A magyar történelemkönyvek általában a 895-ös Kárpát-medencei honfoglalással zárják le a "vándorlás korát" - csakhogy a legújabb kutatások szerint a történet itt nem ér véget. Benkő Mihály keletkutató expedíciói során bizonyítékokat talált arra, hogy a magyarság egyes csoportjai a mai Kazahsztán és Üzbegisztán területén is aktív szerepet játszottak.

A közép-ázsiai források szerint a XV-XVI. században létrejövő kazak és üzbég kánságokat 92 törzs alapította - köztük a magyar törzs. Vagyis a honfoglalás nemcsak nyugat felé zajlott: keleti irányban is volt „magyar honfoglalás”.

Terepen, a kazah és mongol sztyeppéken

Benkő Mihály 1988 óta tizennyolc alkalommal járt Mongóliában, Kazahsztánban és Nyugat-Szibériában. Kutatásai során temetőket, sámánszertartásokat, sírköveket, családfákat vizsgált, amelyekben rendre előkerült a "mazsar" vagy "magyar" név. 

Az altaji kazakoknál külön temetőben találta meg a magyar jellegű kopjafás sírokat, míg a Torgaj-kapu vidékén cirill és arab betűkkel vésett feliratok bizonyították: itt valóban "argün-magyar" törzs élt, a nyugat-szibériai Kara-Tal faluban pedig máig őrzik a magyar-kipcsak törzs nemzetségi táblázatait.

Mit üzen nekünk a múlt?

A kazak társadalomban ma is megtalálhatók a magyarnak nevezett törzsek, amelyek egyszerre tartják magukat kazaknak és magyarnak - hasonlóan ahhoz, ahogy a Kárpát-medence kunjai őrizték identitásukat.

Benkő Mihály szerint mindez kiválóan mutatja, hogy a magyar nép nem elszigetelt, hanem szerves része volt a nagy eurázsiai nomád világnak.

A kutató meggyőződése, hogy az ázsiai magyarok kutatása nemcsak történeti érdekesség: hozzájárul önmagunk jobb megismeréséhe, és erősítheti a mai Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal való kapcsolatokat is.

Interjú Benkő Mihállyal: