Kádár János Trianonról és az oroszokról olyat mondott, amit ezidáig titokban tartottak

Kommunizmus Magyarországon

A magyar történelemnek voltak dicső időszakai, a 20. század viszont nem került be a legfényesebb lapokra: az első világháborút lezáró trianoni békeszerződések következtében az ország elvesztette területének és lakosságának jelentős részét, majd a második világháborúban is a vesztes oldalon álltunk, aminek következtében hazánkat megszállták a szovjet csapatok.

A szovjet megszállás azt is jelentette, hogy a világban kialakuló új világrenden belül hazánk a kommunista övezetbe került, a vasfüggöny keleti oldalára. Ez a rendszer 1956-ig Rákosi Mátyás vezetésével manifesztálódott, mindennapjait gazdasági nehézségek, kőkemény megtorlások és sztálini típusú diktatúra jellemezte. A forradalom után némileg lazult a gyeplő, a "legvidámabb barakk" lettünk, a felszín alatt azonban ekkor is igen komoly problémák húzódtak meg, a '90-es évekre már parlamentáris demokráciával fordult az ország.

Szovjet befolyás

Az '56 utáni korszakot Kádár-korszaknak nevezik, ekkor volt a kommunista párt főtitkára és így az ország vezetője Kádár János. A kommunista időszakban sem Rákosi, sem Kádár idejében nem lehetett szó önálló bel- és külpolitikáról, tulajdonképpen az országot Moszkvából irányították.

A nemzeti törekvések szintén nem tartoztak a szocialista rendszer prioritásai közé, Trianonról nagyon beszélni sem lehetett, ennek fényében különösen érdekes az, ami Kádár Jánossal esett meg egy Leonyid Brezsnyevvel eltöltött repülőút alatt.

Brezsnyev és Erdély

A történetről Kádár János egykori állandó utazótársa, Nagyváthy Sándor repülőmérnök számolt be - a pártfőtitkár rettegett a repülőstől, ha nem tartott vele az ezermester mérnök, az útjai alatt pedig több bizalmas dolgot is megosztott vele.

Kádár János elmondta, hogy 1971-ben Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió vezetője komolyan elgondolkodott azon, hogy visszacsatolná Erdélyt Magyarországhoz, egyfajta megtorlásként Románia irányába, Ceaușescu ugyanis abban az időszakban elkezdett közeledni a nyugati országok felé.

A visszacsatolásból mint tudjuk, nem lett semmi, Kádár erről szintén hamarabb beszámolt Nagyváthynak egy találkozója után a román diktárorral. Mint mondta, Erdélyben akkora a szegénység, hogy óriási anyagi terhet jelentene a visszacsatolás Magyarország számára, ráadásul Apró és Fock elvtársak (Apró Antal és Fock Jenő) is ellenzik azt.

A legenda szerint Kádár János igen puritán ember volt, a Heti Napló ennek próbált utánajárni:

_{forrás: Blikk}