.jpg?crop=2013,830,3,271&width=386)
Ezt a 9 betűs magyar szót senki nem tudja kiejteni, lehetetlen, iszonyatos titkot rejt
Olvass tovább...
Egész más megvilágításba helyezi a franciákat ez az információ.
A 20. század Magyarország számára különösen viharos volt - az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésnek máig ható következményei voltak .
A döntés következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát és lakosságának több mint felét. a korábban soknemzetiségű, nagy múltú királyság hirtelen kis, elszigetelt állammá zsugorodott: városokat, családokat, közösségeket vágtak ketté a határok és generációkra meghatározta a nemzeti gondolkodást a veszteség érzése.
Trianon nemcsak politikai esemény volt, hanem lelki trauma is: a mai napig a magyar történelem legnagyobb tragédiájaként emlegetik - a fájdalom és igazságtalanság érzése sokáig formálta az ország külpolitikáját, oktatását és kultúráját is.
Olvass tovább...
Lejár a trianoni szerződés?
Egy időben gyakran felkapták az interneten azt a pletykát, miszerint a trianoni szerződés 100 év múlva lejár, viszont miután 2025 van, mindannyian látjuk, hogy ennek semmi alapja nem volt - a békeszerződéséket nem szokás ilyen módon írni.
Bár a 100 éves határidő sosem létezett, de sokak számára biztosan meglepő módon a trianoni békeszerződés ma már egyébként nem érvényes. A második világháború után, 1947-ben új megállapodás, a párizsi békeszerződés lépett a helyébe, ez rögzítette véglegesen Magyarország mai határait, amelyek lényegében megegyeznek a trianoniakkal.
Olvass tovább...
Ha a 100 éves határidő nem is igaz, vannak a trianoni békeszerződésnek olyan elemei, amik érdekes kiegészítő információkkal szolgálnak.
A szerződéshez valóban csatoltak egy levelet Alexandre Millerand francia miniszterelnöktől, az úgynevezett Millerand-levél viszont nem titkos záradék volt, hanem kísérő dokumentum, amelyben a francia kormány jelezte, hogy ha a későbbiekben jogosnak tűnő határkiigazítási igények merülnek fel, Franciaország kész lehet azok támogatására.
Ez kétségkívül adott némi reményt a magyar félnek, ám mint azt a történelemből tudjuk, a levélnek végül igazából semmilyen gyakorlati hatása nem lett.
Minden bizonnyal a levél hatterében nem is a francia kormány jóindulata állt, hanem hatalomtechnikai dolgok miatt volt rá szükség: a békeszerződés csak e levéllel együtt vált ratifikálhatóvá, mivel a francia és brit parlament is igazságtalannak tartotta a Magyarországgal szembeni feltételeket, így csak a kiegészítő levél megírása után volt hajlandó azt elfogadni az angol, a francia és a magyar országgyűlés (érdekesség, hogy az Egyesült Államok végül nem is ratifikálta a trianoni békét).
A titkos záradék hiányának legegyértelműbb bizonyítéka pedig az, hogy az eredeti szerződést egyékbént ma is bárki elolvashatja Párizsban regisztráció és megfelelő díj befizetése után - márpedig ebben még soha senki nem talált semmiféle titkos záradékot arról, hogy az bármikor is lejárna.
A Millerand-levél:
forrás: ritkanlathatotortenelem