Ráengedték a mesterséges intelligenciát a kínai agyaghadseregre, amit talált, attól megremeg a világ

Kína első császára

Ami nekünk magyaroknak Szent István, az a kínaiaknak Csin Si Huang-ti: a legendás uralkodó, Kína első császára egyesítette a hadakozó fejedelemségeket, megalapította az első központi birodalmat, neve még az ország nevében is tovább el.

A császárnak volt stílusérzéke is, nem bízta a véletlenre túlvilági biztonságát: egy teljes hadsereget készíttetett magának agyagból, hogy őrizzék a sírját. 

A mai Hszian városa mellett, Santung tartományban 1974-ben bukkantak rá véletlenül a föld mélyén rejtőző katonákra - több mint 8000 életnagyságú agyagszoborra, amelyek mindegyike egyedi arcvonásokkal, frizurával és fegyverzettel bír.

A három fő gödörben gyalogosok, íjászok, lovasok és harci szekerek sorakoznak katonai rendben - pontosan úgy, ahogy egykor a birodalmi hadseregben állhattak.

Emberfeletti munka

A sírkomplexum építésén a korabeli feljegyzések szerint mintegy hétszázezer munkás dolgozott több évtizeden át, a kor technikai szintjéhez képest elképzelhetetlen pontossággal hozták létre ezt a föld alatti birodalmat.

A szobrokat különböző sablonokból formálták, majd kézzel egyedivé tették - nincsen két teljesen egyforma arc vagy testtartás, a kínai ipar ekkoriban még nem ismerte a tömeggyártást.

A hadsereg célja nem pusztán az volt, hogy őrizze a császárt a túlvilágon, hanem hogy szimbolizálja az uralkodó erejét, amely halála után is rendet tart. A szobrok eredetileg színesek voltak, mára viszont a festésük a levegő hatására szinte teljesen eltűnt, de, a részletgazdagság és a monumentalitás ma is lenyűgöző.

A múlt arca a jövő technológiájával

A legmodernebb technológiáknak köszönhetően most már azt is tudjuk, hogy hogy nézhettek ki a való életben a katonák, akikről mintázták az arcokat - a mesterséges intelligencia "életre keltette" őket.

A hadsereg nagy része egyszerű katonákból áll, de akadnak köztük magasabb rangú tisztek is, valamint jól elkülöníthetők a különböző osztályok, mint a gyalogság, lovagság és íjászok.

Az egyik videóban egy igen érdekes elmélet is előkerül, miszerint bizonyos művészettörténészek szerint a szobrok mintha hellenisztikus jegyeket mutatnának, aminek lehet is alapja, Nagy Sándor a keleti hódításai során ugyanis egészen Indiáig eljutott, ahonnan kaptak híreket egy keleten élő fejlett, gazdag népről, amit a görögök "Seres"-nek neveztek el, közvetítő kereskedő népek pedig akár vihettek is görög szobrokat Kínába.

Az életre keltetett arcok: