Két magyar települést ugyanúgy hívnak, óriási hiba történt a mátrixban, az átnevezésekor példátlan baki történt

Trianon után új nevet kapott a fél térkép – és ezzel megkezdődtek a névadási bakik

A történelem néha ír olyan fejezeteket, amiken még száz év távlatából is csak nevetni (vagy épp bosszankodni) lehet. Ehhez hasonló furcsa történet született az első világháború után is, amikor a trianon utáni új határok kijelölése után a frissen megerősödött Románia és Szlovákia nekilátott „rendet tenni” a térképen.

A hatóságok feladata egyszerűnek tűnt: minden elcsatolt terület városának és falujának „nemzeti” hangzású nevet kellett adni. A gyakorlatban viszont ez egészen tragikomikus végeredményként zárult.

Amikor elfogy az ihlet – a névadásból abszurd történelem lett

A névadási láz leginkább Erdélyben és a Felvidéken tombolt. A romániai hivatalnokoknak gyorsan kellett cselekedniük: egyik nap még magyarul szólt a falu neve, másnapra már románul. Ha volt megfelelő fordítás, azt használták – ha nem, hát kitaláltak valamit.

Így lett például Érkeserűből Cheșereu, Csomafájából Ciumăfaia, Haranglábból pedig Hărănglab. Néha a hangzásra próbáltak hasonlítani, egyéb esetekkor csak találomra írták át, amit hallottak.

Előfordult olyan szituáció, hogy az új név szinte gúnyt űzött az eredetiből – Istvánházából például Iștihaz lett, ami már a hivatalos dokumentumokon is abszurdul hangzott.

A települések nevei tehát sorra változtak, és közben előfordult, hogy valaki egyetlen mozdulattal két külön helyet is sikerült „összekeverjen”.

Egy adminisztrációs hiba, ami két falut nevét mosta eggyé

Az átnevezések idején a káosz már-már garantált volt. A sok ezer helységnév között ugyanis akadt kettő, ami – figyelmetlenségből vagy puszta véletlenből – teljesen ugyanaz lett.

És itt jön a történet legmeglepőbb része: a két falu több mint 300 kilométerre fekszik egymástól, mégis ugyanaz a neve.

A döntés mögött valószínűleg senki sem sejtett semmi különöset: az egyik esetben a magyar nevet „részben fordították”, a másiknál csak átírták. De a végeredmény ugyanaz lett – két, egymástól független hely ugyanazzal a hivatalos névvel.

A rejtély vége - Fény derült a névazonosság és a helynevek titkára

Az egyik a Székelyföldön található Máréfalva, a másik pedig a partiumi Szatmárnémeti. A román hatóságok mindkettőt Satu Mare-nak nevezték el – ami magyarul annyit jelent: „Nagyfalu”.

Máréfalva esetében a név második felét (a „falu” szót) fordították le, Szatmárnémetinél viszont a „Szatmár” nevet románosították. Ennek köszönhetően a kettő teljesen különböző helynév ugyanazzal a formával szerepel a hivatalos iratokban.

Két külön világ, egy név - a baki, ami száz éve velünk maradt

A tévedés máig okoz kisebb-nagyobb félreértéseket. A postai küldemények, térképes adatbázisok és turisztikai keresések során gyakran összekeverik a két Satu Marét.

Nem csoda, hiszen az egyik Hargita megye hegyes-völgyes részén fekszik, a másik pedig a Szamos partján, több mint háromszáz kilométerrel arrébb.

Egy apró figyelmetlenség, amely évtizedeken át fennmaradt, és amit azóta sem javítottak ki.

Egy név, amely túlélte a háborúk és rendszerváltások korszakát

Ez az eset tökéletesen mutatja, milyen zavaros korszakot jelentett az átnevezések ideje. A romániai és szlovákiai hatóságok jó szándékkal próbáltak egységes képet kialakítani, de közben több tucat furcsa vagy épp megmosolyogtató hiba is született.

A névváltoztatások akkoriban politikai eszközök voltak – de mára inkább történelmi érdekességként tekintünk rájuk. Két magyar település, amelyet összeköt egy név és egy ternészetes emberi hibából adódó figyelmetlenség.

Egy elírás, ami túlélte a háborúkat, rendszerváltásokat, és talán még sokáig fennmarad a terület történelmének furcsa lábjegyzeteként.

A névváltoztatás ellenére, az alábbi videóban madártávlatból látható Máréfalva település természeti adottságai és lélegzetelállító panorámája:

Forrás: Index