Szlovák sztártörténész 3 dermesztő szóval elmagyarázta Trianont, félelmetesen hangzik a kifejezés

A 20. század viharai

A 20. század első évtizedei Európában drámai fordulatokat hoztak: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása alapjaiban rajzolta át a térképet, új államok születtek, régiek szűntek meg.

A magyar történelem egyik legfájóbb pontja, az 1920-as trianoni békeszerződés mindmáig erős indulatokat kavar, Magyarország számára az ország területének kétharmadát és lakosságának jelentős részét elveszítő diktátum a nemzeti emlékezet központi eleme lett, míg a szomszédos államokban a téma sokkal inkább háttérbe szorult. 

Egy szlovák történész mérlege

A közelmúltban jelent meg Roman Holec, a pozsonyi Comenius Egyetem professzorának monográfiája, amely szlovák szemszögből elemzi a trianoni békét. A szerző újszerűen fogalmaz: elismeri, hogy a döntés a magyarok számára "túlságosan kíméletlen büntetés" volt, ugyanakkor az okokat a Monarchia korszakának magyarosító és birodalomépítő politikájában keresi.

Úgy látja, a kisebbségek asszimilációjára törekvő nemzetállami logika mozgósította a szlovák értelmiséget és az így kialakult ellenállás erősítette az elszakadás igényét. Holec szerint a szlovák politikai elitnek valójában nem volt kiforrott elképzelése önálló államiságról -csak a csehszlovák keret kínált megoldást. A nagyhatalmi érdekek pedig végül határozottan a térség újrarajzolását diktálták.

A múlt sebei és a jelen vitái

Holec monográfiája nemcsak a döntés hátterét és következményeit vizsgálja, hanem rávilágít arra is, mennyire eltér a magyar és a szlovák történetírás fókusza. Míg Magyarországon a hangsúly a veszteségeken és a revíziós gondolatokon maradt, addig Szlovákiában inkább a Monarchia politikai örökségét elemzik és a jövőbe tekintést hangsúlyozzák.

A történész szerint a magyar közbeszéd máig a "szigetszindróma" jegyében él, amely az egyedüllét érzését és a sérelmek hangsúlyozását tartja életben. Mindez nemcsak történelmi, hanem aktuálpolitikai kérdéssé is válik: a múlt feldolgozatlan traumái a mindennapokban is megjelennek.

Holec végül arra hívja fel a figyelmet, hogy a kölcsönös sérelmek felsorolása helyett megértésre lenne szükség - még ha a történelmi igazság fogalma eleve képlékeny és érzelmektől fűtött is.

Ezért Magyarország kapta a legszigorúbb büntetést Trianonban:

_{forrás: Magyar Nemzet}