Amerikai csúcstörténész Trianonról olyat mondott, ami példátlan, Romániát elképesztő módon keverte bele

Egy viharos század nyitánya

A 20. század Európája szinte szünet nélkül sodródott válságok és háborúk között. Az első és a második világháború lezárása alapjaiban rajzolta át a kontinens térképét, új államok születtek, régiek omlottak össze, és milliók élete változott meg egyik napról a másikra.

Magyarország számára a trianoni békeszerződés jelentette a legnagyobb törést: területének kétharmadát elveszítette, lakosságának harmada határain kívül rekedt - nem véletlen, hogy a közgondolkodásban mindmáig a nemzet egyik legsúlyosabb tragédiájaként él a döntés, amelyet a versailles-i Nagy-Trianon palotában írtak alá 1920. június 4-én.

Történészi értelmezések és viták

A békeszerződés hátterével világszerte számos történész foglalkozik, köztük Margaret MacMillan, aki a Múlt-kor magazinnak adott interjúban árnyalt képet festett a korabeli döntésekről.

Mint elmondta, Apponyi Albert szónoki tehetsége és tiszta érvelése elismerést váltott ki, ám a magyar ügy hitelét rontotta az a kitétel, miszerint a magyarok "alacsonyabb rendű civilizáció" uralma alá kerülnek.

Ennél is súlyosabb tényező volt azonban a nemzetközi bizalom hiánya: Kun Béla kommunista diktatúrája és az azt követő instabilitás elriasztotta a nagyhatalmakat. A nyugati vezetők mindenekelőtt a bolsevizmus terjedésétől tartottak, így a magyar érdekek háttérbe szorultak.

A gazdasági érdekek súlya

A történész külön hangsúlyozta, hogy a trianoni a döntésekben a szimpátia kevésbé, a gazdasági érdekek annál inkább szerepet játszottak. Franciaországot például jobban foglalkoztatta Csehszlovákia és Lengyelország, míg Anglia inkább a mediterrán térségre összpontosított, hiszen ez biztosította az útvonalat Indiához és a Távol-Kelethez.

Magyarország ügye háttérbe szorult, mert a nagyhatalmak számára sokkal fontosabb volt a román olaj, amely stratégiai és gazdasági jelentőséggel bírt.

Ezek alapján könnyen belátható, hogy a trianoni döntések így nem csupán a háborús vereség következményei voltak, hanem annak az összetett erőjátéknak a részei, amelyben a győztesek saját jövőjüket igyekeztek biztosítani - adott esetben akár más országok kárán is.

Ezért büntették Magyarországot leginkább a világháború után:

_{forrás: múlt-kor}