Megtalálták Attila király magyar fővárosát, hihetetlen helyen fekszik

Hunok és magyarok

Bár a hivatalos akadémia állásfoglalás határozottan tagadja a hun-magyar rokonságot, a magyarságnak még mindig jelentős része osztja ezt a nézetet. A középkori krónikák egyértelműen ezt támasztják alá és a finnugor elmélet megjelenéséig nagyjából mindenki evidenciaként kezelte, egészen addig, amíg érdekes módon az eredetileg nyelvi rokonságnak indult elmélet nem fejlődött valahogyan genetikai rokonsággá is.

Ha a hunokról beszélünk, akkor természetesen megkerülhetetlen "Isten ostora", vagyis Attila király személye: a hunok legendás vezérét egész Európa rettegte, Róma leigázásától csak egy látomás választotta el, saját maga döntött úgy, hogy megkíméli az örök várost.

Attila főhadiszállása

Az mindenesetre történelmi tény, hogy Attila a főhadiszállását a Kárpát-medencében, a mai Magyarország területén alakította ki, minden bizonnyal eltemetve is itt van, bár a sírját soha nem találták meg, aminek több furcsa oka is lehet.

A királyi palotája viszont elképzelhető, hogy már fel lett fedezve, legalábbis ezt álltja Dudás Árpád,  Zsadány település sokszor megválasztott, jelenleg is hivatalban lévő polgármestere, aki még Attila király fapalotáját is felépítette helyben.

A kutató azt állítja, megtalálta a királyi központot

Kutatási eredményeit 2009-ben publikálta, ebben pedig igen szövevényes történet bontakozik ki arról, hogy miért is gondolja úgy, hogy a Békés-vármegyei helyen állt egykor Attila királyi központja.

Az elmélet alapja Priszkosz rétor, a Kelet-római Birodalom követe, aki személyesen járt Attila udvarában. Leírásai szerint Konstantinápolyból indulva 13 nap alatt érkeztek Szófián és Nissán (a település ma Szerbiában található, Niš-ként írják, cirill betűkkel Ниш) keresztül a Dunához, ahol Attila már várta őket. A követek a folyón való átkelés után északi irányban haladtak, ami térképen Zsadány felé mutat. Priszkosz szerint hét nap telt el a Dunától addig, míg találkoztak a Nyugat-római küldöttekkel, közben Buda özvegyénél is megszálltak.

Ez az útvonal Újmoldovától Dombegyházán át vezetett, amelynek hun hagyományai ma is erősek. Dudás Árpád szerint a távolságok és a napi átlagos megtett út alapján kijelenthető, hogy Dombegyház és Zsadány között kellett lennie Attila lakhelyének. A leírás pontosan illeszkedik: a Temesnél, Marosnál és más folyóknál történt átkelés után a küldöttség Attila fapalotájába érkezett.

A palota sík vidéken állt, fától és kőtől mentes környezetben, kiemelt helyen. A beszámolóban említett „némely folyók” - mint a Fehér- és Fekete-Körös, Gyepes, Kölesér vagy a Korhány - mind a térségben találhatók, ami alátámasztja a zsadányi központ lehetőségét. Az útvonalak, a távolságok és Priszkosz részletes megfigyelései együtt arra mutatnak, hogy Attila székhelye nem máshol, hanem Zsadány környékén volt.

Mítoszok és tények Attiláról:

forrás: zsadany.hu