Ókori kincset találtak nagyon közel hozzánk, a szászsebesi lelet mindenkit lázba hozott

Papp Noémi új regényében egy középkori kincslelet körül bonyolódik a cselekmény, de kiderült: a szászsebesi lelet valóban létezett és még a Báthori család is benne volt a történetben. A történészek megerősítették, amit a szerző csak megálmodott.

És ami talán a legizgalmasabb: mindez nem egy múzeum vitrines távolságából, hanem itt, a mindennapjaink részeként vált élővé. Emberek, helyek, nevek és történetek kapcsolódtak össze úgy, mintha egy régóta várt mozaikdarab végre a helyére került volna. Ami korábban puszta képzeletnek tűnt, most karnyújtásnyira van és újraértelmezi mindazt, amit a saját múltunkról gondoltunk.

A regény, ami valósággá vált

Papp Noémi "A gyepfehérítők titka" című új regényében egy különleges kincslelet - pénzérme gyűjtemény körül forog a történet - írta meg az Index.

A szerző bevallása szerint "mindig is álmodoztam róla, hogy egyszer különleges dolog fordul ki a földből" és ezt az álmot építette be második könyvébe, amely a bártfai füvesasszony történetét folytatja.

De ami igazán meglepő: amikor a szerző történészekkel konzultált a regény megírásához, kiderült, hogy a szászsebesi lelet valóban létezett és Bártfának tényleg fontos szerepe volt ebben a történelmi eseményben. Papp Noémi ekkor még semmit sem tudott erről a valós pénzérméről - pusztán a fantáziája vezette.

A Báthori család és a királyi kincstár

A történelmi források szerint a szászsebesi lelet olyan jelentős volt, hogy még II. Ulászló király is aranyat kerestetett, mivel híre ment, hogy a Báthori család nem szolgáltatta be a leletet a királyi kincstárba. Ez a részlet különösen izgalmas, hiszen a Báthori család neve ma is legendás a magyar történelemben.

A regényben II. Ulászló alakja is megjelenik, akiről Papp Noémi diákként még azt tanulta, hogy "erőtlen, mindenkire mindent ráhagyó uralkodó volt és ő sodorta az országot Mohács felé". A szerző azonban árnyaltabb képet fest a királyról és a korszakról.

Történelmi pontosság a fikcióban

Papp Noémi különös gondot fordít a történelmi hitelességre. Végrendeletekből, jogi iratokból, levelekből merít információkat a létező személyek életéről, miközben ügyesen keveri a fikciót és a valóságot.

A történészekkel való konzultációkból nemcsak a szászsebesi lelet valóságossága derült ki, hanem az is, hogy "a zűrzavaros időkben a városhoz tartozó erdőkben még a bokrokat is számontartották, kijelölték, ki melyikről szedhet somot, áfonyát".

Ez a részletgazdagság teszi hitelessé a középkori világot.

A reneszánsz Európa mindennapjai

A regény Mátyás király váratlan halála után játszódik, amikor harc indult Magyarország trónjáért. Papp Noémi olyan helyszínekre vezet el, mint Bártfa, Lőcse, Lübeck és Nürnberg, amelyeket jól ismer és szeret.

A történet bemutatja, hogyan élték a polgárok a mindennapi életüket a nagypolitika árnyékában:

"A lenföldeken be kell takarítani a termést, a télen megszőtt vásznakat ki kell fehéríteni és az erdő-mező adta növényeket is be kell gyűjteni."

Gyógynövények és női bölcsesség

A regény minden fejezetét egy-egy gyógynövény jelzi: Mezei katáng, Réti legyezőfű, Zamatos turbolya vagy Kecskeruta. Ez a rendszer egy egész univerzumot nyit meg, ahol "finom női energiák mozgatják a szálakat".

Zsófia, a város füvesasszonya továbbra is gyógyít, "testet és lelket egyaránt" és továbbadja tudását unokájának, Ancinak - nemcsak a gyógynövényekről, hanem a szerelemről is.

A könyv mint műtárgy

A kiadó különös gondot fordított a könyv fizikai megjelenésére is. A fejezetcímeknél mindegyik gyógynövényről látható egy-egy grafika, a virágos borító mellett pedig a könyv éle, az egyes lapok széle is meg lett festve türkizkék színnel.

Ez a részletekre való odafigyelés tükrözi a szerző hozzáállását:

"az őseink itt vannak velünk és erőt sugároznak a középkorinál cseppet sem könnyebb mindennapjaink küzdelmeihez".