Brutális kincsek kerültek elő a földből Szabolcs vármegyében, ilyet még a tudósok sem láttak

Porcsalma határában olyan felfedezést tettek, ami alapjaiban írhatja át a hunokról alkotott képünket. A szakértők szerint ez a leletegyüttes nemcsak Szabolcs, hanem az egész ország régészeti történetének egyik legkülönlegesebb felfedezése. Hasonló rituális emlékanyag ugyanis sehol máshol nem került elő a hun korból. A tudósok egyenesen „unikumnak” nevezték a felfedezést, amely bepillantást enged egy olyan korszakba, amelyről eddig alig tudtunk valamit. Nem aranyról vagy drágakövekről van szó, hanem egy sokkal értékesebb kincsről: egy darabról a múltból, ami segít megérteni, kik voltak azok, akik másfél évezreddel ezelőtt benépesítették a Kárpát-medencét.

Egy lelet, ami grandiózus változást hozhat

Amikor egy régész ásni kezd, mindig ott a remény, hogy valami rendkívülire bukkan. Egy aranykincsre, egy elfeledett sírra, vagy egy olyan tárgyra, ami új fejezetet nyit a történelemkönyvekben. A Jósa András Múzeum régészei egy olyan szenzációs leletegyüttest tártak fel Porcsalma határában, amire még a legtapasztaltabb szakemberek sem számítottak.

A 49-es autóút építését megelőző feltáráson Jakab Attila csapata dolgozott, egy olyan területen, ami a trianoni békeszerződés után régészetileg szinte "fehér foltnak" számított.

Először csak egyetlen korsó került elő, de a szakértők azonnal tudták, hogy valami különlegessel van dolguk: a lelet a rejtélyes hun korból, az 5. századból származott. Aztán jött a döbbenet.

10 lefejezett korsó és egy ló a gödör mélyén

A föld nem csak egy korsót rejtett. Előkerült egy második, egy harmadik, majd végül összesen tíz darab, szinte tökéletes állapotú hun kori edény.

Összehasonlításképp: az egész vármegyében eddig összesen 14 darabot találtak. A leletet azonban egy hátborzongató részlet tette igazán rejtélyessé: mindegyik korsó pereme, kivétel nélkül, le volt törve.

A régészek szerint ez nem lehet véletlen. A szándékos csonkítás egyértelműen arra utal, hogy egy ősi, pogány rituálé, egy áldozati szertartás nyomaira bukkantak. A szertartás központi eleme pedig a gödör mélyén feküdt: egy teljes ló csontváza.

Ez a leletegyüttes - a tíz, rituálisan "lefejezett" korsó és a feláldozott ló - teljesen egyedülálló. A múzeum szerint "hasonló lelőhely még soha, sehol nem volt. Igazi unikum!"

Miért olyan fontos ez a felfedezés?

A hun kor a magyar történelem egyik legsötétebb, legkevésbé ismert időszaka. Attila és a hunok legendája mindenki számára ismert, de arról, hogy kik éltek pontosan a Kárpát-medencében az 5. században és milyen szokásaik voltak, alig tudunk valamit.

Ez a porcsalmai lelet most egy apró, de rendkívül fontos ablakot nyit erre a rejtélyes világra. Bizonyítja, hogy a hun korban is éltek itt emberek, akik bonyolult vallási szertartásokat végeztek és hittek az áldozatok erejében.

A lelet nem arany, nem is fénylik, de a történelmi értéke felbecsülhetetlen. Egy olyan kincs, ami segít megérteni a saját múltunkat és ami bizonyítja, hogy a magyar föld még mindig számtalan döbbenetes titkot rejt.