Sokkot kaptak a látványtól, a Jurassic Park fenevadjai valóban feltámadtak? Különösek a jelek

Éppen a minap robbant a játékipari hírbomba, miszerint remekül halad egy Jurassic Park témájú videójáték. Erre egy kicsit a valóságban is megelevenedni látszanak az egykori volt dinoszauruszok látleletei. Most, hogy a fél világ ismét a legújabb Jurassic World bóvlisága és lélektelensége miatt bosszankodik, ismét megcsillant a remény a szubkultúra rajongói számára.

A héten került fel az internetre egy bevezető előzetes, a már évekkel ezelőtt bejelentett Jurassic Park: Survival című túlélő-videójátékról. Ebben a PC-re és konzolokra érkező alkotásban egy dr. Maya Joshi nevű karakterrel kell küzdenünk az életben maradásért az 1993-ban magára hagyott parkban. A történet ott veszi fel a saját szálát, amikor a film első részének főszereplői lelécelnek a Nublar-szigetről. A dinoszauruszok pedig, élükön a dühös T.-Rex-szel és a kiéhezett raptorokkal mind a hősnő életére fognak törni.

Azonban míg egyelőre teljesen bizonytalan az ígéretesnek tűnő dinókaland megjelenése, meg kell elégednünk a valamivel kevésbé izgalmas valósággal.

Amiben friss lábnyomokat találtak ez valószínűleg igencsak erőteljes, akár a Tyrannosaurus ősének is tekinthető fajtól. Valamikor 115 millió évvel ezelőtt haragos, több tonnás ragadozók járták a mai Észak-Amerika iszapos, sekély tengerrel elborított végtelen földjeit. Ők voltak a Acrocanthosaurusok, akik a kréta kor ezen szakaszának legnagyobb ragadozói lehettek, csak alig egy-két méterrel és tonnával elmaradva a kései utódnak titulálható rexektől.

A nyári, texasi villámárvizek és áradásokat követően kerültek szárazulatra olyan átmosott terepek, amelyek tizenöt darab dinoszaurusz-lábnyomot rejtettek az évmilliók során. Az előtaláltak nyomok az egykori, mára kőkeménnyé vált iszapban igazán méretesek leletek. Mindegyik nyom 46 és 51 centiméter közötti. A 24.hu által említett Matthew Brown paleontológus szerint a nyomok jó eséllyel tartozhatnak az imént említett Acrocanthosaurushoz, vagy valamelyik közeli rokonához.

Az Acrocanthosaurus akár 11 méteresre, és 4-7 tonnás méretűre is képes lehetett megnőni.

Az észak-amerikai pusztaságok és mocsarak rettegett ragadozójaként zsákmányait hatalmas fejében lévő óriási álkapcsával gyakorlatilag kivégezte. Gerincvonalán bizarr, tüskékre emlékeztető nyúlványok kettős sora futott, ami igazán rémisztőre sikeredett az evolúciónak köszönhető. Az előtalált fosszíliák alapján már ennek a sauropoda fajnak is egyre csökevényesedő mancsai voltak.

A környékben már a 90-es években is kerültek elő nyomok, és csontmaradványok. A szakértők szerint az iszapban több példány hagyta ott a nyomát, és feltételezik, hogy további gazdag, még fel nem fedezett lelőhely lehet elrejtve a kíváncsi szemek elől.

A legújabb elmélet szerint ezért volt kicsi a T.-Rex „keze”: a raketa.hu egy korábbi cikke szerint egyes paleontológusok rájöttek, hogy a rexek és a többi kis karú óriásragadozó azért rendelkezett ezekkel a pöttöm végtagokkal, mert az életmódjuk ezt kívánta meg tőlük. Amikor egy elhullott, hatalmas növényevőből falatoztak, mint dögevő, félő volt, hogy az agresszív ragadozók egymás karját tépik le falatozás közben. Így hát az evolúció, illetve a természetes kiválasztódás az évmilliók alatt úgy intézte, hogy a T.-Rexnek már alig volt valamire fogható mancsa. Aztán, mielőtt végleg eltűnt volna a gyakorlatilag funkció nélküli végtag, elérte az összes dinoszauruszt a rettegett K-T kihalási esemény. Ami egy gigantikus meteornak volt köszönhető, mely a mai Mexikói-öbölbe csapódott be, és okozott globális katasztrófát.

Az előkerült lábnyomok: