
Találtak valami óriásit az Antarktisz alatt, lefagytak a tudósok a felvételek láttán
Olvass tovább...
Egy élőlény, amely túlélte Csernobilt, alkalmazkodott a sugárzáshoz, és most a tudomány is kapkodja utána a fejét. De mi lehet ez?
Csernobil neve mára szimbóluma lett annak, mit jelent, ha az emberi tevékenység kikerül az irányítás és kontroll alól. A Csernobil közelében bekövetkezett atomkatasztrófa nyomán szinte azonnal elnéptelenedett Pripjaty városa és környéke, a lakóknak nem volt lehetőségük magukkal vinni házi kedvenceiket. A hátrahagyott élőlények nagy része teljesen eltűnt a köztudatból, de néhányuk életben maradt – és ez a néhány állat azóta elképesztő dolgot vitt véghez.
A tiltott zónában ma már akár 800 félig elvadult négylábú él, köztük olyanok is, akik az egykori kiégett reaktorok környékén alakítottak ki territóriumot. Ezek a fajok generációk óta a sugárzás sújtotta övezetben élnek – minden erejüket a túlélésre összpontosították, alkalmazkodtak a körülményekhez.
Egy átfogó kutatás során 302 kutyától gyűjtöttek vérmintát 2017 és 2019 között, különböző helyszínekről: voltak köztük olyan fajták, akik az erősen szennyezett zónákban élnek, másokat a csernobili határától 15-45 kilométeres körön belül vizsgáltak.
A genetikai elemzések világossá tették, hogy ezek az állatok már messze nem azok, akik egykor házi kedvencként futkároztak a családi ház udvarában.
A tudósok szerint a genetika változásai egyértelműen kimutathatók, méghozzá úgy, hogy a kutyák DNS-profiljából az is megállapítható, milyen területen élnek és mely populációhoz tartoznak.
Olvass tovább...
Ráadásul a sugárzással érintett zónában élő állatok DNS-e 15 különálló családi struktúrát mutat – olyan genetikai mintázatokkal, amelyek máshol ismeretlenek. Ez óriási tudományos érdekességként említendő – élő példa arra, hogyan reagál az élet a legszélsőségesebb körülmények kialakulását követően.
„A kutyák elképesztő túlélők – még olyan helyeken is, ahol az emberi élet évtizedekre lehetetlenné vált” – mondta Elaine Ostrander, a kutatás egyik vezetője.
Az állatok genetikai vizsgálata rámutatott arra is, hogy az ott élő kutyák valószínűleg egykori háziállatok leszármazottai, akik az atomkatasztrófa után maradtak a területen.
A tudomány számára ez hatalmas áttörést jelent. A kutatók jelenleg azt vizsgálják, vajon a megváltozott genetikai állomány együtt jár-e megváltozott egészségi állapottal, viselkedéssel vagy akár külső jegyekkel – például szokatlan szőrszínnel, testalkattal vagy fokozott ellenállóképességgel –, amelyek lehetővé tehetik a sugárterheléshez való alkalmazkodást.
Kiderülhet például, hogy bizonyos genetikai mutációk segítik túlélni az ionizáló sugárzás hatását, vagy akár fokozzák az ellenállóképességet más környezeti hatásokkal szemben is.
A kutatás következő szakasza a teljes genom feltérképezésére koncentrál, hogy a legapróbb részletek is napvilágra kerüljenek.
Olvass tovább...
Tim Mousseau, a Dél-Karolinai Egyetem biológus professzora szerint ez már a technológiai fejlődés új szintjeként tör felszínre: mostanra képesek vagyunk olyan elemzéseket végezni, amelyek nemcsak laboratóriumi körülmények között, hanem valódi, extrém ökoszisztémákban is működnek.
A kutyák – bár vadon élnek – időről időre kapcsolatba kerülnek emberekkel is. A környéken dolgozók és kutatók etetik őket, sőt, állatorvosok is felkeresik a térséget, hogy beoltsák vagy ellássák a rászoruló egyedeket.
Ezek az élőlények úgy maradtak fenn és fejlődtek tovább, hogy a környezetük hosszú távon semmiféle védelmet vagy kedvező feltételt nem biztosított számukra – a túlélésük tehát önmagában is figyelemre méltó biológiai teljesítménynek számít.
Azonban a tudomány figyelme és a kutatások révén talán több is derülhet ki róluk – akár olyan felismerések is születhetnek, amelyek az emberiség jövőjét is befolyásolhatják.
A videó bemutatja, hogyan maradtak életben a csernobili atomkatasztrófa után hátrahagyott kutyák, hogyan alkalmazkodtak a sugárszennyezett környezethez, és választ keres arra is, hogy veszélyesek-e az emberekre nézve:
Olvass tovább...
Forrás: welovedogz