181 kilós halszörnyet fogtak ki a Dunából, elképesztő fotó került elő a történelem homályából

A Duna, Európa második leghosszabb folyója, lenyűgöző vízi élőhelyet biztosít számos állat- és növényfaj számára. A folyó teljes hossza több mint 2800 kilométer, és 10 országot keresztülhaladva egyedülálló élővilágnak ad otthont. A Duna halállománya különösen gazdag, hiszen az édesvízi ökoszisztémák sokféleségét és a folyó mentén található különböző élőhelyeket figyelembe véve a halak rendkívül változatos csoportjai élnek itt. A halállomány szoros összefüggésben áll a Duna vízminőségével, áramlásával és a hozzá tartozó tavakkal, holtágakkal is. A víz hőmérséklete, áramlási sebessége, valamint az oxigén- és tápanyagtartalom mind-mind befolyásolják, hogy milyen fajok képesek fennmaradni és szaporodni.

A Duna halállománya rendkívül változatos.

A folyó mentén megtalálhatók a ragadozó halak, mint a csuka és a harcsa, de emellett számos növényevő és mindenevő hal is él itt, mint például a ponty, a keszeg vagy a kárász. A folyó egyben az európai horgászok kedvelt helyszíne is.

A csuka, mely a Duna egyik legismertebb és legnagyobb testű ragadozó hala, kitűnően alkalmazkodott a folyó változó környezeti viszonyaihoz. A csuka a folyó gyorsabb, sekélyebb részein, a nádasok környékén érzi magát leginkább otthon, ahol gyakran leselkedik áldozataira, mint kisebb halakra, kétéltűekre vagy vízi rovarokra. A csuka a horgászok számára különösen vonzó célpont, mivel a nagyobb példányok kiváló trófeának számítanak. A csuka szaporodása tavasszal történik, amikor a víz hőmérséklete eléri a megfelelő szintet.

A ponty, a folyó egyik legelterjedtebb hala, a Duna mélyebb vizeiben és holtágakban található meg leginkább.

A ponty húsa és nagysága miatt is népszerű a horgászok körében. E halak különleges alkalmazkodó képessége révén sikeresen alkalmazkodnak a különböző vízminőségi változásokhoz, sőt, a zűrzavaros környezetekben is remekül túlélnek. A ponty szaporodása a melegebb hónapokra esik és a kis halak gyakran a sekélyebb, növényekkel borított részeken keresnek menedéket. Emellett a ponty érdekes módon képes a különböző tápanyagok gyors feldolgozására, ami segíti őt abban, hogy kedvezőtlenebb környezetben is jól megéljen.

A harcsa, a Duna egyik legnagyobb édesvízi halja, a folyó fenekén él és hosszú, erőteljes testével akár 3-4 méteres hosszúságot is elérheti.

Ez a ragadozó hal számos különböző fajjal táplálkozik. A harcsa különösen aktív éjszaka, amikor a sötétség leple alatt a legnagyobb eséllyel vadászik. E hal is a Duna vizeiben található meg, ahol az oxigén- és tápanyagtartalom megfelelő ahhoz, hogy hosszú élete során számos egyedet elérjen. A harcsa populációja azonban érzékeny a víz minőségére, ezért a környezetszennyezés és a túlhalászás jelentős hatással lehet a számukra.

Mégsem ezek a halak okozták a legnagyobb zavart a dunai történelemben. Előkerült egy fotó, melyen egy rekordernek számító, 181 kilós viza került került kifogásra. A halszörnyről fotó is készült, ám érdekes módon a horgásszal készült interjú már nem érthető el: olyan, mintha elnyelte volna a történelem.

A halászat rekordjának számító vizát itt nézhetitek meg, biztosan emberfeletti teljesítmény volt kifogni:

_{Forrás: pecaverzum.hu}