A horvát tengerben félelmetes magyar dolog fekszik, tilos a területre menni

A legtöbben talán nem is sejtik, hogy a horvát tenger mélyén egy olyan magyar vonatkozású hadihajó nyugszik, amely nemcsak méreteiben, hanem történelmi jelentőségében is kiemelkedik: az SMS Szent István. A magyar gyártmányú csatahajó 1918-ban süllyedt el, máig rejtélyes és félelmetes emléket hagyva maga után – olyan emléket, amelyet ma hadisírként tisztelnek, és csak külön engedéllyel merülhető.

Magyar kezek munkája – így épült meg a Monarchia legnagyobb hadihajója

A Szent István az Osztrák–Magyar Monarchia Tegetthoff-osztályú dreadnought csatahajóinak negyedik és egyben utolsó darabja volt. Építése nem Ausztriában, hanem Magyarországon, a Ganz–Danubius hajógyár fiumei (ma Rijeka) üzemében kezdődött 1912-ben. Az építés döntése részben politikai megfontolásból is született, hogy Magyarország is részesedjen a haditengerészeti fejlesztésekből. Ez tette lehetővé, hogy az ország hadihajógyártásban is történelmet írjon.

A hajót 1914-ben bocsátották vízre, és a névadása is szimbolikus volt: Szent Istvánról, az első magyar királyról kapta nevét.

Műszaki csoda volt a maga korában

A Szent István a Monarchia legnagyobb csatahajója volt, lenyűgöző műszaki adatokkal:

• Hossza: több mint 150 méter

• Fegyverzete: négy darab ikertornyában 30,5 cm-es ágyúk

• Sebessége: kb. 20 csomó

• Legénység: több mint 1000 fő

Habár korszerűnek számított, a hajógyártás közbeni változtatások és a háborús kapkodás miatt nem számított hibátlannak.

Az utolsó út – és a katasztrófa

1918. június 9-én indult útnak Póla kikötőjéből, hogy csatlakozzon az osztrák–magyar flotta olaszországi támadásához. Június 10-én hajnali 3 körül azonban két olasz torpedó csapódott a hajó oldalába. A támadást az olasz MAS 15 és MAS 21 jelű motorcsónakok hajtották végre, amelyek sikeresen kijátszották az őrséget.

A csatahajó sérülései olyan súlyosak voltak, hogy néhány órán belül, reggel 6:12-kor a Szent István oldalára dőlt és elsüllyedt, mindössze 2 km-re Premuda szigetétől.

A katasztrófában 89 tengerész és 4 tiszt vesztette életét, és a tragédiáról filmfelvétel is készült, amely azóta bejárta a világot.

Miért tilos a roncsot megközelíteni?

1974-ben búvárok újra felfedezték a hajó maradványait, 60–70 méter mélyen a tengerfenéken. A horvát hatóságok azonban nem engedték, hogy nyilvános búvárhely legyen belőle: a horvát kulturális minisztérium hadisírrá nyilvánította a roncsot.

Ez azt jelenti, hogy a helyszín szigorúan védett, és csak különleges, katonai vagy tudományos engedéllyel közelíthető meg – így tisztelegve az ott elhunytak emléke előtt.

Egy darab magyar történelem a tenger mélyén

Az SMS Szent István szimbóluma a magyar ipari és haditengerészeti törekvéseknek, egy korszak politikai feszültségeinek, és egy tragikus háborús epizódnak. Bár a vízfelszínről már nem látható, a roncs ma is ott fekszik a horvát tenger mélyén, csendesen őrizve a múlt titkait.

Az alábbi videó részletesen bemutatja a hajó történetét:

Forrás: wikipedia