47 millió éves élőlény olvadt ki, olyat találtak a testén, ami átírja az emberiség történetét

Időbe zárt szárnyak: lenyűgöző részletességgel maradt fenn egy 47 millió éves élőlény

Egy apró, de elképesztően jó állapotban megőrződött kabóca fosszíliát találtak Németországban, a híres Messeli-árok területén. A paleontológia tudományt érintő kutatás szerint a rovar 47 millió éve élt, és a lelet annyira részletes formájában maradt fennt, hogy még a szárnyainak finom erezete is tökéletes részletességgel kivehető rajta. A különleges felfedezés segíthet jobban megérteni, hogyan alakult a rovarvilág az idők során – és azt is, hogyan kapcsolódhat mindez Afrika és Ázsia rovar faunájához.

Időkapszula a mocsárból – így őrizte meg a természet a világ egyik legtökéletesebb rovarát

A különleges fosszília egy Eoplatypleura messelensis nevű ősi kabócafajhoz tartozik, amely mintha csak egy időgépben érkezett volna a jelenbe. A rovar testét több mint 47 millió évvel ezelőtt egy vulkáni tó mélyén nyelte el a finom iszap, ahol az oxigénhiányos környezet megállította a bomlás folyamatát. Ennek köszönhetően a kabóca szinte érintetlenül maradt ránk.

A lelet olyan kivételes állapotban maradt fenn, hogy a kutatás szerint a világ egyik legépebb és legteljesebb rovarfosszíliáját láthatják a régészet iránt érdeklődő emberek.

Hangos múlt, ismerős jelen - a kabócák hangereje és a fosszíliák eredete

Bár természetesen nem tudjuk, milyen hangokat adott ki az ősi kabóca, a régészet szakemberei szerint nagy eséllyel már az eocén időszakban is képes lehetett erőteljes „éneklésre”.

A faj ugyanis a mai „igazi éneklő kabócák” ősei közé tartozik. Azok közé a rovarok közé, amelyek nyáron akár 90 -100 decibeles hangerejű zümmögéssel töltik meg a levegőt – ez már egy metró dübörgésének felel meg.

A kapcsolat ráadásul meglepő módon Afrikához és Ázsiához vezet. A ma élő rokon fajokat főként ezekben a melegebb, párás térségekben találjuk meg. A most felfedezett fosszília viszont Európában, Németországban került elő – ami arra utal, hogy ez a rovarcsoport sokkal elterjedtebb volt egykor, mint eddig hittük.

Ritka tudományos kincs a régmúltból - 44 megerősített példány világszerte

A kabócák fosszíliái kifejezetten ritkák: mindössze 44 megerősített példány ismert világszerte. Ezért minden új lelet egy kis darabot enged közelebb a múltból, amely segít összerakni a rovarok evolúciós történetét. 

A részletgazdag fosszíliákat vizsgáló felfedezések segítenek pontosítani a fajok közötti rokonságokat és azt, hogyan változtak az éghajlati viszonyok a Földön.

Lombkoronák őrzője: egy trópusi élőlény nyomai az eocén Európában

Mindössze 44 hivatalosan elismert fosszília ismert ebből a rovarcsaládból, így minden új lelet rendkívül értékes láncszem az evolúciós múlt feltérképezéséhez. Az Eoplatypleura messelensis lényegében egy időkapszulaként szolgál, amely segíthet pontosítani, mikor és hogyan alakultak ki a kabócák jellegzetes tulajdonságai, többek között a rovarok hangképzése.

A kutatók szerint ez az ősi faj erőteljes szárnyainak és testfelépítésének köszönhetően valószínűleg jól repült, hangos zümmögéssel kommunikált és sűrű erdők lombkoronaszintjében keresett párt vagy menekült ragadozók elől.

Külön megemlítendő, hogy a Messel térségében bukkantak rá a leletre – egy olyan területen, amely az eocén időszakban meleg, párás éghajlatú volt, hasonlóan ahhoz, amit ma Afrika és Ázsia trópusi erdeiben találunk. A felfedezés új összefüggésekre világíthat rá a faj földrajzi elterjedéséről, alkalmazkodásáról és evolúciós útjáról.

A videóban egy kivételesen jó állapotban fennmaradt ősi kabócafosszíliát mutatnak be, amelyen még a szárnyak finom erezete is tisztán kivehető: