A 20 ezer éves barlangban olyat láttak, amitől azonnal leolvadt a tudósok arca, ami ott fogadta őket, arra nem lehettek felkészülve

Egy ősi barlang, ahol a kutatás 20 ezer évvel ezelőtt kezdődött

Franciaországban, egy sokszor bejárt barlangban, ahol eddig csupán megszokott faragásokat véltek felfedezni, a legújabb kutatás váratlan irányt vett. A padló és a falak különös mintái a szakértők szerint többre engedtek következtetni, mint szimpla díszítő elemekre – a különleges vájatok friss összefüggésekre világítanak rá a régészet és a történelem tudományágából.

A Ségognole 3 barlangban a kutatók elképesztő alakzatokat azonosítottak, amelyek egy tudatos, részletekbe menő rendszerbe illeszkednek. Amit eddig véletlen karcolásnak hittek, most egy lenyűgözően pontos, évezredek óta rejtőző bizonyítékként tárult fel: egy háromdimenziós lenyomatra leltek, amely úgy rántja le a leplet az ősi tudásról, ahogy még semmi korábban.

Térkép az idő mélyéről – mit üzennek a 20 ezer éves vésetek?

A felfedezést Médard Thiry és Anthony Milnes vezette, akik szerint a vésetek nem véletlenszerű minták, hanem egy komplex alkotás részeiként rajzolódtak ki a barlangfalakról: precíz ábrázolásokat vizsgáltak, amelyek a környező domborzati viszonyokat, folyók irányát, völgyek kanyarulatát és egyéb, szemmértékkel nem egészen kivehető tájformákat imitáltak.

A kutatók, Médard Thiry és Anthony Milnes úgy vélik, hogy a barlang egyfajta háromdimenziós modellként szolgált, amelyet az őskori emberek emlékezetből, rendkívüli megfigyelő képességgel és kézügyességgel hoztak létre.

A tett technikai szempontból lenyűgöző, hiszen bizonyítja, hogy az őskorban élt emberek képesek voltak absztrakt, tárlátó és rendszerszintű gondolkodásra – ami messze túlmutat a puszta túlélési ösztönön, amely az őskorban élt embereket jellemezte. 

Európa mélye még mindig rejt titkokat

A Franciaországban, Párizstól délre található Ségognole 3 barlang az egyetlen helyszín, ahol háromdimenziós, domborzati térképre emlékeztető véseteket találtak, de a felfedezés arra utal, hogy a régészet tudományága még korántsem tetőzte be a múlt feltérképezését – sőt, a legizgalmasabb fejezetek talán még csak most következnek.

A 20 ezer évvel ezelőtt élt emberek készségeit valószínűleg sokkal fejlettebb gondolkodásmód és megfigyelőképesség jellemezte, mint azt eddig feltételeztük. Ami ennél is izgalmasabb: lehet, hogy még több hasonló térkép vár ránk Európa barlangrendszereiben.

A történelem és tudomány közötti fordulópon

A kutatók szerint a barlang padlózatába vésett mintákat elképesztő részletességgel kivitelezték a jégkorszak túlélői között élt emberek. A mélyedések és csatornák tudatosan vezették a barlangon átfolyó csapadékot, még a női alakba faragott forma is aszerint lett kialakítva, hogy vizet gyűjtsön össze, és egyfajta víztározóként szolgáljon.

Ez az alaposság arra mutat rá, hogy az ősi mesterek - nevezhetjük őket akár szobrászoknak is - egyrészt a tájat, de az élővilágot, a testet és a természet működését is gondosan elemezték, tanulmányozták, majd tapasztalataikat vizuális formában akarták tovább őrizni.

A Ségognole 3 barlang egyfajta ősi tudástárként is működött: menedék volt, ugyanakkor emlékhely, térkép és szimbólumokkal teli üzenet a jövőnek. A felfedezés arra emlékeztet, hogy húszezer évvel ezelőtt is éltek emberek, akik gondolkodtak, terveztek és alkottak, akik sokkal többet értettek a világból, mint korábban feltételeztük.

Az alábbi videóban a lenyűgöző régészeti felfedezés kerül bemutatásra: a Párizstól délre fekvő Ségognole 3 barlang padlóján és falain talált vésetek: