Világszenzáció Egyiptomban, életre keltettek egy ősi anyagot, amely megváltoztatja a világunkat

Amikor az ember végigsétál egy múzeumban, ritkán gondol bele, hogy a poros tárgyak valaha újak voltak. Harsány, friss színekben pompáztak, akár egy kortárs dizájnbolt kínálata. Az ókori Egyiptomban például a Gízai piramis nem sárgás szürkében sütkérezett a napon, hanem csillogott a napsütésben – és a körülötte lévő műtárgyakat egy különleges árnyalat tette igazán élővé:

az egyiptomi kék.

Ez a szín volt a világ első ismert mesterséges pigmentje. Minden jel szerint már több mint ötezer éve készítették. A titkát azonban az évszázadok homálya jótékonyan elmosta – egészen mostanáig. A Washington State University, a Smithsonian Intézet és a Carnegie Múzeum kutatói most újraalkották a receptet. Vagy legalábbis tizenkét verzióját annak.

Kék, de nem akárhogy

A kutatók elölről kezdték a piramis pigment történetét. Megnézték, mik lehettek az alapanyagok: réz, kalcium-karbonát, kvarc és lúgos összetevők. Ezeket különféle kombinációkban hevítették, majd modern eszközökkel analizálták, összevetve az eredményt az eredeti ókori festékmaradványokkal. Az igazi meglepetés csak ezután jött: az egyiptomi kék, úgy tűnik, nem is annyira kék.

Legalábbis nem teljes egészében. A legsötétebb, legtelítettebb pigmentek is csak nagyjából 50 százalékban tartalmazták a kékért felelős anyagot.

A többi? Az már szinte mindegy – mondják a kutatók. Az sem számít, hogy pontosan milyen ásványok keveredtek még bele, az árnyalat így is megszületett. A pigment részecskéi ráadásul egyáltalán nem voltak egységesek, minden darab más volt.

Szín, ami többet tud, mint gondolnád

Ez a pigment a látható fényt elnyeli, miközben a közeli infravörös tartományban szinte kétszer annyi energiát bocsát ki.

Ez pedig egy csomó ultramodern területen lehetne hasznos.

Az energiatakarékos megoldások között is hasznát vehetjük – például hővisszaverő burkolatokban. De emellett használható lehet biomedikai elemzésekben, távközlési rendszerekben, sőt a bűnügyi technikákban is. És ha ez nem lenne elég: egyes kutatók már azt vizsgálják, hogy szerepet játszhat-e a magas hőmérsékletű szupravezetők fejlesztésében is.

Pedig az egész csak egy egyszerű kiállítási ötletként indult.

Először csak arra kértek minket, csináljunk néhány anyagot a múzeumnak

– vallotta be John McCloy, a kutatás vezetője. Azóta viszont már az is lehet, hogy ezzel a színnel új korszak nyílik meg – nem csak a művészettörténetben, hanem a technológiában is.

A piramisok építése még mindig rejtély, nem véletlenül izgatja a kutatók fantáziáját. Elképesztő titkok bújnak meg a kőrengeteg mélyén. Ha tudni akarod, mi lapult ezek alatt az ősi monstrumok alatt, kattints a videóra!