Kevés város kapott koronát Magyarország élén – a Tisza-parti város 21 napra mégis uralkodói szerepbe került.
Volt idő, amikor nem Budapest volt a főváros – egy Tisza-parti város vette át a szerepét
A legtöbben gondolkodás nélkül vágják rá: Magyarország fővárosa Budapest. Aki jártasabb a történelmi források elemzésében, talán még Esztergom vagy Visegrád nevére is rátalálhat. De azt kevesen tudják, hogy volt idő, amikor Budapest helyett egy dél-alföldi város vált az ország politikai központjává – 1849 nyarán, mindössze 21 napon át.
Háborús nyomás, menekülő kormány, új központ
A szabadságharc idején a császári hadak közeledése miatt a kormány több alkalommal is kénytelen volt elhagyni addigi székhelyét. A Szemere Bertalan vezette kormány először Pest-Budáról Debrecenbe, majd a tavaszi hadjárat után vissza Pestre költözött, végül pedig a Tisza-parti városba helyezte át működését. A kormány tagjai – köztük Kossuth Lajos, Jókai Mór és Jósika Miklós – együtt érkeztek meg abba városba, amely hirtelen az ország irányításának központjává vált.
A politikai vezetés elhelyezése a város több pontján történt: Kossuth Lajos a mai Klauzál téren, Kárász Benő főispán házában lakott, ahol elnöki hivatalát is kialakították; a parlament a Városháza közgyűlési termében ülésezett; míg a kormányzati, katonai és igazságszolgáltatási szervek a Zsótér-házban kaptak helyet.
A város élete eközben gyökeresen megváltozott. A Csongrád-Csanád Vármyegyei hírportál, a delmagyar.hu szerint az ország minden részéből tömegek érkeztek, a kávéházak, éttermek és kocsmák zsúfolásig megteltek. A helyiek szinte minden szobát kiadtak, Alsóvárostól Fölsővárosig, Rókustól a Palánkig mindenütt elszállásoltak valakit. A vendéglőkben leginkább bort fogyasztottak, amelyet a Tisza iszapos vizével kevertek – ez lett a korabeli „fröccs”.
Külföldi műsorban Magyarországról tettek fel kérdést, botrány tört ki a stúdióban
Olvass tovább...
Törvények, amelyek megelőzték korukat
1849. július 28-án két olyan törvényt fogadott el a kormány, amelyek jelentőségüket tekintve messze túlmutattak az adott korszakon. Az egyik a nemzetiségek jogait rendezte, amely biztosította számukra az autonómiát az oktatásban, a közigazgatásban és a vallási életben.
A másik törvény az izraelita vallású polgárok egyenjogúságáról szólt, amely polgári és közösségi értelemben is teljes jogegyenlőséget biztosított számukra – így a vegyes házasságok is hivatalossá válhattak. Bár ezek a rendelkezések akkor még nem léptek életbe, később, az 1867-es kiegyezést követően alapként szolgáltak a vonatkozó jogszabályokhoz.
Csapások, járvány és Kossuth Lajos utolsó magyarországi beszéde
Ahogy telt az idő, a dél-alföldi városra újabb csapások zúdultak. Július 28-án felrobbant az újszegedi lőportár, a robbanásban több tucat ember vesztette életét. Néhány nappal később, július 30-án kolerában meghalt Répásy Mihály huszártábornok, akit másnap temettek el a Belvárosi temetőben. A szertartáson rengeteg menekült és honvéd vett részt, és Kossuth Lajos itt mondta el utolsó beszédét a magyar földön.
A helyzet azonban tovább romlott. A császári és orosz csapatok egyre közelebb kerültek a városhoz, a kolerajárvány tombolni kezdett, és a kormány kénytelen volt Arad felé menekülni. Pár nappal később, augusztus 5-én Haynau már a szegedi városháza tornyából figyelte a szőregi csatát, amely a szabadságharc utolsó nagy ütközeteként a korszak egyik legmeghatározóbb hadieseményévé vált.
Megkérdezték az oroszoktól, mi Magyarország fővárosa, hidegrázós válaszok érkeztek
Olvass tovább...
Igen, volt idő, amikor Szeged volt Magyarország fővárosa
1849. július 11. és augusztus 1. között, 21 napon keresztül Szeged volt Magyarország fővárosa – legalábbis gyakorlatilag, hiszen a kormány itt működött, törvényeket hozott, és innen irányította az országot a szabadságharc egyik legkritikusabb időszakában. A város ebben a három hétben valódi politikai és történelmi súlyt kapott, amelyre ma is büszkén emlékezhet.
További városok is betöltötték a főváros szerepét
Szeged története nem egyedülálló. Magyarország történelmében több város is volt ideiglenes vagy hivatalos főváros. Esztergom és Székesfehérvár a középkorban fontos helyszínei voltak az uralkodók megkoronázásának és az egyházi életnek. Visegrád évszázadokon át uralkodói székhely volt, Mátyás király fényűző palotájával és a híres királytalálkozóval. Temesvár az Anjou-korban nyolc éven át volt az ország központja Károly Róbert udvartartása révén, míg Debrecen kétszer is ideiglenes fővárossá vált – először 1849-ben, másodszor 1944-ben. Minden város egy-egy történelmi válasz volt arra a kérdésre: hol dobog éppen Magyarország szíve?
Az alábbi videóban a napfény városa, Magyarország egykori fővárosa, a lélegzetelállító Tisza-parti kincs, Szeged látható madártávlatban:
A német vezető leszólta Budapestet, a magyar fővárosra ilyet még nem mondtak
Olvass tovább...
