21 napig ez a város volt Magyarország fővárosa, hihetetlen a sztori

Volt idő, amikor nem Budapest volt a főváros – egy Tisza-parti város vette át a szerepét

A legtöbben gondolkodás nélkül vágják rá: Magyarország fővárosa Budapest. Aki jártasabb a történelmi források elemzésében, talán még Esztergom vagy Visegrád nevére is rátalálhat. De azt kevesen tudják, hogy volt idő, amikor Budapest helyett egy dél-alföldi város vált az ország politikai központjává – 1849 nyarán, mindössze 21 napon át.

Háborús nyomás, menekülő kormány, új központ

A szabadságharc idején a császári hadak közeledése miatt a kormány több alkalommal is kénytelen volt elhagyni addigi székhelyét. A Szemere Bertalan vezette kormány először Pest-Budáról Debrecenbe, majd a tavaszi hadjárat után vissza Pestre költözött, végül pedig a Tisza-parti városba helyezte át működését. A kormány tagjai – köztük Kossuth Lajos, Jókai Mór és Jósika Miklós – együtt érkeztek meg abba városba, amely hirtelen az ország irányításának központjává vált.

A politikai vezetés elhelyezése a város több pontján történt: Kossuth Lajos a mai Klauzál téren, Kárász Benő főispán házában lakott, ahol elnöki hivatalát is kialakították; a parlament a Városháza közgyűlési termében ülésezett; míg a kormányzati, katonai és igazságszolgáltatási szervek a Zsótér-házban kaptak helyet.

A város élete eközben gyökeresen megváltozott. A Csongrád-Csanád Vármyegyei hírportál, a delmagyar.hu  szerint az ország minden részéből tömegek érkeztek, a kávéházak, éttermek és kocsmák zsúfolásig megteltek. A helyiek szinte minden szobát kiadtak, Alsóvárostól Fölsővárosig, Rókustól a Palánkig mindenütt elszállásoltak valakit. A vendéglőkben leginkább bort fogyasztottak, amelyet a Tisza iszapos vizével kevertek – ez lett a korabeli „fröccs”.

Törvények, amelyek megelőzték korukat

1849. július 28-án két olyan törvényt fogadott el a kormány, amelyek jelentőségüket tekintve messze túlmutattak az adott korszakon. Az egyik a nemzetiségek jogait rendezte, amely biztosította számukra az autonómiát az oktatásban, a közigazgatásban és a vallási életben.

A másik törvény az izraelita vallású polgárok egyenjogúságáról szólt, amely polgári és közösségi értelemben is teljes jogegyenlőséget biztosított számukra – így a vegyes házasságok is hivatalossá válhattak. Bár ezek a rendelkezések akkor még nem léptek életbe, később, az 1867-es kiegyezést követően alapként szolgáltak a vonatkozó jogszabályokhoz.

Csapások, járvány és Kossuth Lajos utolsó magyarországi beszéde

Ahogy telt az idő, a dél-alföldi városra újabb csapások zúdultak. Július 28-án felrobbant az újszegedi lőportár, a robbanásban több tucat ember vesztette életét. Néhány nappal később, július 30-án kolerában meghalt Répásy Mihály huszártábornok, akit másnap temettek el a Belvárosi temetőben. A szertartáson rengeteg menekült és honvéd vett részt, és Kossuth Lajos itt mondta el utolsó beszédét a magyar földön.

A helyzet azonban tovább romlott. A császári és orosz csapatok egyre közelebb kerültek a városhoz, a kolerajárvány tombolni kezdett, és a kormány kénytelen volt Arad felé menekülni. Pár nappal később, augusztus 5-én Haynau már a szegedi városháza tornyából figyelte a szőregi csatát, amely a szabadságharc utolsó nagy ütközeteként a korszak egyik legmeghatározóbb hadieseményévé vált.

Igen, volt idő, amikor Szeged volt Magyarország fővárosa

1849. július 11. és augusztus 1. között, 21 napon keresztül Szeged volt Magyarország fővárosa – legalábbis gyakorlatilag, hiszen a kormány itt működött, törvényeket hozott, és innen irányította az országot a szabadságharc egyik legkritikusabb időszakában. A város ebben a három hétben valódi politikai és történelmi súlyt kapott, amelyre ma is büszkén emlékezhet.

További városok is betöltötték a főváros szerepét

Szeged története nem egyedülálló. Magyarország történelmében több város is volt ideiglenes vagy hivatalos főváros. Esztergom és Székesfehérvár a középkorban fontos helyszínei voltak az uralkodók megkoronázásának és az egyházi életnek. Visegrád évszázadokon át uralkodói székhely volt, Mátyás király fényűző palotájával és a híres királytalálkozóval. Temesvár az Anjou-korban nyolc éven át volt az ország központja Károly Róbert udvartartása révén, míg Debrecen kétszer is ideiglenes fővárossá vált – először 1849-ben, másodszor 1944-ben. Minden város egy-egy történelmi válasz volt arra a kérdésre: hol dobog éppen Magyarország szíve?

Az alábbi videóban a napfény városa, Magyarország egykori fővárosa, a lélegzetelállító Tisza-parti kincs, Szeged látható madártávlatban: