Hajmeresztő, ami kiderült Nagy Sándor haláláról, senkinek nem kívánsz ilyen végzetet

A világhódító, aki birodalmakat egyesített – Nagy Sándor története összefoglalva

III. Alexandrosz, akit a világ Nagy Sándorként ismer, az ókor egyik leglegendásabb uralkodója volt. A makedón király, akinek nevét görögül „Alexandrosz ho Megasz”-ként ejtették, már fiatalon hatalmas birodalom élére állt. Apja, II. Philipposz örökségét  megőrizte és messze túlszárnyalta: hadjárataival a Peloponnészoszi-félszigettől egészen az indiai szubkontinensig terjesztette ki uralmát, ezzel óriási terjedelmű birodalmat hozott létre, amilyet a görögök addig soha nem láttak. Makedónia királyaként, Egyiptom fáraójaként és Perzsia nagykirályaként katonai stratégiai gondolkodásával, illetve politikai érzékével is beírta magát a történelembe. Uralkodása alatt perzsa, görög és keleti kultúrák olvadtak egybe, és ezzel új korszak vette kezdetét – nevét napjainkban is a világhódítás jelképeként emlegetik.

Amikor a legyőzhetetlen elbukott – a történelem legnagyobb hadvezérének végórái

Egy félistennek hitt, legyőzhetetlen hadvezér, akinek a neve egybeforrt a hódítással, és aki fiatalon világokat borított térdre – Nagy Sándor. A hóditó, akinek sorsa és végzete máig az egyik legnagyobb rejtélyként emlegetett a történelem lapjain.

I. e. 323. június 11-én, Babilonban egy birodalom lélegzete állt meg. A világ leghatalmasabb uralkodója, aki a mai Albániától egészen Pakisztán keleti határáig húzta meg birodalma határait, alig 32 évesen elhunyt.

A halála előtti napokban már tizenkét napja haldoklott, egyre romló állapotban, titokzatos tünetekkel. Az egész világ találgatta – és találgatja ma is –, mi vagy ki ölte meg a makedón királyt.

A kutatás már az ókorban is elkezdődött. A történetírók többsége betegség jeleit vélte felfedezni a tünetek mögött: tífusz, malária, himlő, sőt még leukémia is felmerült. Többen azonban ennél sötétebb lehetőséget láttak a háttérben: árulást, összeesküvést, mérgezést.

Egy növény, ami hánytatni hivatott – mégis egy birodalom végét okozta

Egyesek sztrichinről, mások arzénről beszéltek. De ha tényleg mérgezés történt, miért tartott napokig, mire bekövetkezett a halál?

A válaszhoz egy különös növény vezet el bennünket, amelyet ma Magyarország egyes területein is megtalálunk, főleg a Dunántúlon. A Veratrum album, vagyis a fehér zászpa egy mérgező reliktum fajta, amelyet az ókori görögök is ismertek.

Nem gyilkos szerként, hanem testi megtisztulásra szánt hánytatóként ismerték az ókoriak a fehér zászpát. Mégis, Leo Schep, az új-zélandi toxikológus szerint ez az ártalmatlannak hitt növény rejtheti a kulcsot minden idők egyik legrejtélyesebb halálesetéhez.

Nem kard, nem csata – egy tál bor és egy mérgező növény hozhatta el a hódító vesztét 

A Nagy Sándor nevéhez és halálesetéhez kötődő publikált tanulmány tíz évnyi aprólékos kutatás eredményeit foglalta össze: Leo Schep szerint nem az ismert, gyorsan ölő mérgek – mint az arzén vagy a sztrichnin – végeztek a hadvezérrel, hanem valami sokkal fondorlatosabb.

A fehér zászpából kivont toxikus főzet lassan, alattomos kegyetlenséggel bénítja le a szervezetet. Pontosan úgy, ahogy a görög történetíró, Szicíliai Diodórosz is elmesélte: Alexandrosz Herkules tiszteletére megivott egy hatalmas tál bort, majd röviddel ezután fájdalmak között kezdett összeomlani. A méreg dolgozni kezdett.

A betegség tünetei vészesen ismerősek: égető gyomorfájdalmak, émelygés, heves hányás, szívritmuszavar, izomgyengeség – a leírások tökéletesen egybevágnak a fehér zászpa mérgezés tünettanával. Ha valóban ezt a növényt keverték a borába, akkor Nagy Sándor nem csatamezőn bukott el, hanem egy mesterien kitervelt, csendes halálosztás áldozata lett.

Térdre kényszerített birodalom – a hadvezér, aki a saját testével vívta utolsó harcát

Egy alattomos méreg, amely lassan, szinte észrevétlenül bontotta le a testét – miközben a világ egyik legnagyobb hódítója fájdalommal küzdve, rejtélybe burkolózva élte végig utolsó napjait. Így válhatott a hadvezérből kutatás tárgya – és talán ez volt a legkegyetlenebb csata, amit soha nem nyerhetett meg.

És bár máig nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy mi végzett vele, Leo Schep elmélete az egyik legerősebb teóriával támasztja alá a világhódító végzetét a mai napig bezárólag. Nem egy gyors és dicső halál, hanem egy lassú, kegyetlen méreg, amit senkinek nem kívánnánk.

Egy férfi, aki fiatalon hatalmakat döntött, városokat alapított, legendákat írt, végül egy kis tál bor miatt veszítette életét – legalábbis a tudomány mai állása szerint. Egy birodalom dőlt meg vele együtt, de a neve örökre fennmarad: Nagy Sándor, a hóditó, akinek halála éppoly rejtélyes, mint amilyen félelmetes.

Az alábbi videóban a 2004-ben bemutatott a “Nagy Sándor, a hódító” film egy jelenetét láthatjuk Nagy Sándor végzetes óriáról: