promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Óriásit hibázott egy kezdő régész a piramisoknál Egyiptomban, rendkívüli amit tett

Óriásit hibázott egy kezdő régész a piramisoknál Egyiptomban, rendkívüli amit tett

Borítókép:  Profimedia
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Teljesen félreértelmezék, amit találtak.

Úri szalonból az ásatásra

A modern kori régészet az 1800-as években kezdődött, az első képviselői pedig többnyire nem a poros építkezéseken edződtek - pontosan az ellenkezője volt igaz. azok az európaik, akiknek efféle tevékenységekre volt idejük és pénzük, leginkább elegáns szalonokban nevelkedtek, gyakran grófi vagy egyéb nemesi ranggal.

Ezek az úriemberek, akik soha az életben nem vertek be egy szöget sem, hirtelen az ókori Egyiptom monumentális kőépítményei között találták magukat és értetlenül álltak a piramisok és obeliszkek elképesztő precizitása előtt.

Ők, akik csak a saját koruk ipari gépezeteihez értettek, képtelenek voltak elképzelni, hogy egyszerű rézszerszámokkal és faékekkel lehetett volna mindezt kivitelezni. Így kezdtek el egyesek olyan teóriákat gyártani, miszerint az egyiptomiaknak is kellett, hogy legyenek valamilyen fejlett gépeik - ezzel pedig akarva-akaratlanul, de megalapozták az első összeesküvés-elméleteket.

A kétely magja: túl pontos vágások?

A gróf régészek kételyeire idővel ráépültek újabb spekulációk. Ma már rengeteg elmélet kering arról, hogy az egyiptomiak rendelkezhettek villanykörtékkel, fúrógépekkel, sőt akár idegen technológiákkal is. Egyes kutatók  a fúrt gránitmagokon lévő spirálminták alapján azt állítják, hogy az egyiptomiak olyan precizitással dolgoztak, amit csak modern ipari fúrókkal lehetne elérni.

A problémát az okozza, hogy ezeknek a feltételezett gépeknek nincs meg a nyoma: nincsenek bronzba zárt vezetékrendszerek, eltemetett motorok vagy energiatárolók - egyedül a megmunkált kőzet van, a misztikus megközelítések azonban vonzóbbak lettek a közönség számára, mint a fáradságos kézi munka képe.

A kiábrándító valóság: kalapács, ék és rengeteg idő

A modern régészet és kőművesség viszont bebizonyította: amit a XIX. századi elit lehetetlennek hitt, az csupán idő- és emberigényes feladat volt. Mai egyiptomi kőfaragók még mindig használják azokat az egyszerű módszereket, amelyekkel az ókorban is dolgoztak: vízzel tágított faékekkel hasítják a gránitot, rézvésőkkel dolgoznak és követik a természetes repedéseke - ami nekünk csodának tűnik, az számukra rutin.

A probléma sokkal inkább az, hogy hajlamosak vagyunk a saját technológiánk szemüvegén keresztül látni a múltat és ha valami nem fér bele ebbe a keretbe, rögtön rejtélyt kiáltunk. Pedig lehet, hogy nem a régiek voltak túl fejlettek - egyszerűen csak mi felejtettük el, milyen erő lakozik a kézben és az akaratban.

A modern egyiptológia története: