
Matematikus lángelme fejtette meg a gízai piramisok titkát, sokkolóbb a valóság minden eddigi elméletnél
Olvass tovább...
A forró homokdűnék alatt meglepő dolgot találtak, nem volt egyszerű a feltárás.
Káprázatos tárgyakra bukkantak a núbiai fáraók piramisánál, a mai Szudán északi részén található ősi építmények a Kusita Királyság fontos szakrális helyszínei voltak, az évezredekkel ezelőtt lezárt sírkamrák pedig számtalan kincset rejtenek.
Ezek felfedezése azonban korántsem egyszerű, hiába tudják, hogy a mélyben ősi temetkezési helyszínek találhatók, nem elég csak lemenni a kamrákba, ennél jóval bonyolultabb műveletekre van szükség.
Olvass tovább...
Egy régészcsapat néhány évvel ezelőtt Nasztaszen sírját tárta fel, nem akármilyen módon. A 2300 évvel ezelőtt élt uralkodó volt az utolsó kusita, akit a napatai királyi temetőben helyeztek örök nyugalomra.
A szudáni és az egyiptomi piramisok közötti különbség, miszerint a fáraók testét előbbi esetben az épület alatt, nem pedig bennük temették el, nem mindennapi feladat elé állította a régészeket. George Reisner, a Harvard egyiptológusa már több mint száz éve felfedezte a sírkamrákat, azonban a részletes feltárásra egészen 2018-ig várni kellett.
Olvass tovább...
Ekkor egy régészcsapat lemerészkedett a sírkamra 65 lépcsőfokból álló bejáratához, azonban a negyvenediknél talajvízbe ütköztek. A csapatot vezető Pearce Paul Creasman, az Arizonai Egyetem docense azonban nem adta fel, életük kockáztatásával végül eljutottak a sírkamráig.
A normál oxigénpalackokkal kivitelezhetetlen lett volna a feltárás, ezért 45 méter hosszú tömlőkön keresztül biztosították az oxigént a felfedezőknek, végül azonban beért munkájuk gyümölcse. Három kamrát találtak, az egyikben pedig apró, aranyszobrok maradványait fedezték fel, melyeket a víz óvott meg a sírrablóktól.