Matematikus lángelme fejtette meg a gízai piramisok titkát, sokkolóbb a valóság minden eddigi elméletnél

Talán elsőre kicsit soknak és erőltetettnek tűnik a gondolat, hogy a piramisok egykor volt építői nem csak a túlvilágra szerették volna küldeni a nagy királyaikat, hanem üzenni is akartak. Üzenni, azonban nem csak az isteneiknek, hanem nekünk is. Az utókornak, ám ezt hajlamosak vagyunk úgy értelmezni, mint valami földöntúli, az ésszerűség határain túl mutató fantáziát. Pedig könnyen lehet, hogy csak a józanész diktálta azt a precizitást, amivel végül megalkották a gízai piramisok együttesét.

A legújabb feltételezések szerint érdemes lenne összpontosítani a piramisok építőinek történetére, arra, amit üzenni akarhattak nekünk a számok egyetemes nyelvén. A három fenséges piramis Gíza mellett különleges kombinációját jelenthetik a matematika ősi tudományának megközelítéséhez.

A három isteni/király építmény egyszerre hirdeti ezáltal nem csak az egykori uralkodók, hanem a tervezőik nagyszerűségét is.

Az elmúlt évtizedek, sőt évszázadok alatt a tudósok már rájöttek arra, hogy még a piramisok belső felépítése, a Hafré és a Menkauré folyosóinak szerkezete is komoly matematikai összefüggéseket, megmutatva az építészeti és mérnöki összetettséget. A Nagy Piramis (Kheopsz fáraóé) a népszerűsége miatt már egyfajta nyitott könyv,

ám a másik kettő még számtalan rejtélyt és titkot hordozhat magában.

Az épületek külső jegyei és mértani pontosságuk eddig sem volt titok. Már régebben sikerült azonosítani a Pí-elméletet az alap és a magasság azonosításával. Továbbá pozícionálásuk során a kutatók észrevették, hogy a bolygó geofizikai tulajdonságai mellett még az Orion-öv csillagaiknak látképét is „kölcsönvették” a tervezők.

Állítólag még ezeken túl is tartogat rejtett üzeneteket a Hafré és a Menkauér piramis, csak hiányzott a „megoldó képlet” a felismerésükhöz.

Egy új elmélet megközelítése szerint a tervezők a prímszámokat használták a tervezés és építés folyamata során. Azonban csak a Kheopsz, és a Menkauré méretei és helyzete alapult egyes prímszámokon, a Hafré látszólag teljesen ellentmondott ennek az elképzelésnek. Igaz, van olyan meglátás is, miszerint utóbbi piramis egyfajta égi tükörkép, és fejjel lefele állítva, egyfajta „negatívjaként” szolgálna egy isteni építménynek. Ebben az esetben viszont helytállóak máris a Pí értékekre vonatkozó állítások.

Számítások szerint különösen a 137-es szám lehet az, ami központilag meghatározó volt a tervezési fázisok során. A Gízai-fennsík ezáltal a matematika tudományos megközelítésének a bölcsője is, bár nem tudhatjuk azt, hogy miként szerezték mérnöki tudásukat, ileltve azt tovább adták-e más kultúráknak. A 137-es szám előfordulása a három piramis esetében azonban szembeötlő, és a folyamatos megjelenése a mérések eredményeiben azt mutatja, hogy az ókori egyiptomiak egyszerre támaszkodtak a tudásra és a hitükre, babonáikra.

Van egy rejtett város a Gízai piramisok alatt?