Azonnal megtiltották, hogy hírt adjanak a piramisok mellett talált óriási tárgyról, amely botrányt okozott

Tiltott tekercs a piramisok mellől

Az ókori Egyiptom lenyűgöző örökséget hagyott ránk: piramisokat, fáraókat és múmiákat, lenyűgöző templomokat. A legújabb felfedezéseket a tudósok mindig igyekeznek büszkén a világ elé tárni - kivéve, ha a kor erkölcsi klímája valamiért annyira nem értékeli a felfedezett tárgyat.

Az úgynevezett Torinói Erotikus Papirusz, ez a közel két és fél méter hosszú, kézzel festett tekercs nem templomi bölcseleteket vagy halotti rítusokat örökít meg - hanem pikáns jeleneteket.

A papirusz III. Ramszesz idején, az i. e. 12. században, az explicit ábrázolásai pedig olyan zavarba ejtőek voltak a 19. századi felfedezők számára, hogy a leletet 150 évig elzárták a világ szeme elől. A tartalomról sokat elárul, hogy aki először látta, bizonyos Jean-François Champollion, csak annyit mondott: „monstruózusan obszcén”.

A fáraók titka

A tekercsen tizenkét erotikus jelenet sorakozik egymás után - némileg szatírikus, de félreismerhetetlen szimbolikájú tartalom, olyan. amilyenre nem feltétlenül számítanánk az ókori Egyiptomtól.

A férfiak itt nem hősök vagy istenek: kopaszodó, pocakos, irreálisan nagy nemiszervvel ábrázolt figurák, akik fiatal, csábító nőkkel szeretkeznek, gyakran akrobatikus pózokban. A nők szeme kihúzva, testük díszes, kezeikben lótusz - ez nem „primitív firka”, hanem tudatosan megkomponált jelenetsor.

150 évig szégyen, ma múzeumi szenzáció

A papiruszt 1820 körül találták meg Deir el-Medinában, a királyi sírásók falujában, ám a lelet annyira megbotránkoztatta az európai közvéleményt, hogy inkább eltüntették a szem elől.

Csak a 20. század második felében merték ismét elővenni, ma a torinói Museo Egizióban látható – bár sérülései miatt inkább a rekonstrukciós másolatokon érdemes megcsodálni.

Videó a papiruszról: