promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Igazi világszenzáció, Attila király sírjához Magyarországon találták meg a kulcsot, ez lehet a bizonyíték?

Igazi világszenzáció, Attila király sírjához Magyarországon találták meg a kulcsot, ez lehet a bizonyíték?

Borítókép:  Profimedia / Illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Egy különleges tárgy rejtheti Attila király halálának titkát – a sírját talán Magyarországon kell keresni. Ez lehet a történelem legnagyobb nyoma?​

Attila király sírjának titka újra napirenden – magyar lelet indíthatja újra a világ egyik legnagyobb történelmi nyomozását

Több mint másfél évezrede hunyt el a világtörténelem egyik legrettegettebb hadvezére, Attila király, akit „Isten ostoraként” is emlegettek. A hunok uralkodója a Római Birodalmat tartotta rettegésben, de legendás halálával és máig ismeretlen sírhelyével örök rejtéllyé vált a magyar történelemben. Most viszont egy magyarországi felfedezés újraindíthatja a kutatást: egy aranytárgy adhatja meg a kulcsot a Kárpát-medence egyik legizgalmasabb régészeti kérdéséhez.

A hunok és a Kárpát-medence kapcsolata

A hunokat sokáig szoros rokonságba hozták a magyarokkal. A középkori magyar krónikák és mondák rendre a Kárpát-medencét emlegették Attila földjeként, ahonnan uralkodását irányította. Bár a modern tudomány óvatosabb, és inkább kulturális rokonságról beszél, egy dolog biztos: a hunok is lovas, nomád életformát folytattak, akárcsak a honfoglaló magyarok, és a térség történelme elválaszthatatlan tőlük.

A rettegett uralkodó utolsó napja

Attila, a hunok királya 453-ban halt meg – a krónikák szerint váratlanul és furcsa körülmények között. A hivatalos történet szerint a nászéjszakáján kapott orrvérzést, majd a részegségtől bódultan összeesett és életét vesztette.

A krónikák sorai mögött azonban baljós jelek sejlettek fel. Egyre több hang súgta a történelem mélyéről: ez nem lehetett puszta baleset – Attilát, a hunok királyát talán szándékosan tették el láb alól.

A fő gyanúsított nem volt más, mint az újdonsült feleség, a germán származású Ildikó, aki a házasság révén közel férkőzött a hun uralkodóhoz. Egyes elméletek szerint méreggel végzett vele, és a róla szóló legendákban is rendre a megtévesztő szépség, a veszedelmes asszony archetípusa jelenik meg.

A sír, ami nem hagy nyugodni

A történet egyik legrejtélyesebb pontja, hogy Attila sírját soha nem találták meg. A legenda szerint három folyót eltereltek, a holttestét elrejtették, a sírásókat kivégezték – mindezt azért, hogy a helyszín örökre titok maradjon.

Mégis sokan úgy vélik, hogy a sír Magyarország területén, talán éppen Szeged közelében, a Tisza mentén található. A helyszín hosszú évtizedek óta vonzza a történészeket, régészeket és amatőr kincskeresőket.

És akkor jött egy tárgy, amitől mindenki lélegzete elállt

Az áttörést jelentő bizonyíték nem más, mint egy aranypohár, amelyre Röszke határában, Nagyszéksóson bukkantak még az 1900-as évek elején, Móra Ferenc idején, amikor ő vezette a szegedi múzeumot. A lelet sokáig a gyűjtemény részeként porosodott, mígnem egyes kutatók különös mintázatokra és feliratokra figyeltek fel rajta.

A Magyar Nemzeti Múzeumban ma is őrzött aranypoháron állítólag hun rovásírás található, amely a következő, rejtélyes szöveget rejti:

„eSEL ELI MeG uNKaR TiTáNT SZT RóMAI LáN”

A lehetséges értelmezés pedig egészen hátborzongató:

„Ezzel öli meg Ungar (Hungarok) Titánt (Titánját) szent római lány”.

A párhuzam megdöbbentően pontos: Ungar Titán – Attila, szent római lány – Ildikó. A felirat értelmezése még mindig vitákat szül, de ha igaznak bizonyul, akkor ez az aranypohár nem egyszerű régészeti lelet – hanem egy évszázadokon át elveszett kulcs, amely feltérképezi Attila halálának körülményeit és lerántja a leplet a történelem egyik legjobban őrzött titkáról.

Olyan bizonyítékká válhat, amely Attila halálát és sírhelyét is végérvényesen Magyarországhoz, a Kárpát-medence mélyéhez láncolja.

Az alábbi videóban Attila, a hunok királyának életét veszik górcső alá: megtudhatjuk, mit lehet ténylegesen tudni róla, és melyek azok a legendák, amelyek inkább mítoszokra, mint történelmi tényekre épülnek: