Átok sújtotta Görgey Artúr gyerekeit, tragikus végzet érte a két fiatalt

A szabadságharc hőse, akinek otthon is csatát kellett vívnia

Görgey Artúr nevét sokan az 1848–49-es szabadságharc egyik legfőbb hadvezéreként ismerik. Élete tele volt dicsőséggel és ellentmondással – de kevés szó esik arról, milyen fájdalmas árat fizetett a személyes életében.

A harcok után nem a megkönnyebbülés következett, hanem egy hosszú és keserű száműzetés, amelyben őt, illetve feleségét, Adèle-t és gyermekeiket is idegen föld szorította falak közé.

A szerelem, amit levelek tartottak életben

Adèle d’Aubouin, a francia származású nevelőnő és a leszerelt katonatisztből kémikussá lett fiatal magyar nemes – történetük csendes, mély érzelmeken alapuló kapcsolatként indult. Az esküvőjük után Toporcon telepedtek le, de alig néhány hónappal később már el is választotta őket a történelem.

Görgey Artúr a nemzetért ment harcba, felesége pedig a bizonytalanságban, egyedül, mégis reménnyel telve várta haza. A házasságukat kezdetben levelek tartották életben – sorok, amelyek egy szelíd és elszánt nő kitartásáról árulkodnak.

A hazaárulás bélyege és egy átok

A vereség után Görgey Artúrt száműzték. Felesége vele tarthatott, és az internálás évei alatt született meg lányuk, Berta, majd fiuk, Kornél. A családot folyamatosan megfigyelték, a leveleiket elolvasták. Bár megpróbálták gyermeküket magyarnak nevelni és hazatérni, a közvélemény – mind a monarchia, mind a magyar társadalom részéről – ellenséges maradt. A tábornokot sokan árulónak tartották, és ez a megvetés rávetült a család többi tagjára is.

Berta – a bálok csillaga, aki később teljesen összeroppant

Lányuk, Berta szépségével és előkelő küllemével egy ideig a társasági élet kedvelt alakja volt. Férjhez ment egy másik ’48-as hős fiához, de első gyermeküket elvesztették. A tragédia után a házasságuk is megroppant. Berta mentális állapota egyre romlott, apjához költözött, gyógykúrákra küldték, és bár próbált új életet kezdeni, végül szegényen, elhagyatva, rossz lelkiállapotban halt meg.

Kornél – a fiú, akit még anyja szeretete sem tudott megmenteni

Görgey Kornél felnőttként sem találta meg a helyét a világban. Nem tudott tartós munkát szerezni, rendszeresen adósságokat halmozott fel, és anyjára, Adèle-ra támaszkodott anyagilag és érzelmileg is.

Az idős Görgey Artúr egy idő után elviselhetetlennek érezte ezt a helyzetet, és 1896-ban választás elé állította a feleségét: felvetette, hogy ha hajlandó kibérelni számukra egy közös házat Visegrádon, akkor végre elhagyhatja a fiát, aki szerinte képtelen volt önálló életet élni. Adèle azonban nem tudta magára hagyni Kornélt, segíteni szeretett volna neki, emiatt végül a fiával maradt.

A döntés végleg megerősítette a szülők közti távolságot, és Görgey ezután már alig tartotta velük a kapcsolatot. Kornél pedig tovább sodródott, munkanélküli évei és pénzügyi gondjai mindvégig rányomták bélyegüket életére. Apja egész hátralévő életében szégyenkezve és csalódással gondolt rá.

A szeretet nem védte meg őket

Adèle soha nem adta fel a reményt, hogy férjét tisztességgel fogadják otthon, és hogy a gyermekeik boldog életet élhetnek. A valóság azonban kegyetlenebb volt. A szeretetük nem bírta ki az évtizedeken át tartó távolságot, nélkülözést, és azokat a belső töréseket, amelyeket a külvilág sosem látott.

Egy család története és öröksége, amit a szabadságharc után az átok írt tovább

Görgey Artúr hírneve megmaradt a történelemkönyvekben – de otthon egy átokkal telített történet íródott. Egy elfojtott, fájdalmas családtörténet, amelyben a gyerekek a nemzeti trauma súlyát viselték. Berta megtört, Kornél elsüllyedt, Adèle magányosan halt meg. És talán épp ez volt az igazi tragédia: egy szabadságharcos örökségét nem az ellenség törte ketté, hanem a saját múltjának árnyéka.

Görgey Artúr: Zseniális stratéga vagy a történelem félreértett katonája?

Görgey Artúr (1818–1916) az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik legkiemelkedőbb hadvezére volt, a honvédsereg főparancsnoka. Nemesi származású, művelt, eredetileg vegyésznek készült, de a forradalom kitörésekor katonai múltját és tehetségét kamatoztatva gyorsan emelkedett a ranglétrán.

A tavaszi hadjárat során zseniális hadvezéri képességei révén sorra nyerte meg a csatákat az osztrák csapatok ellen, és ezzel hosszú időre stabilizálta a magyar katonai helyzetet.

A világosi fegyverletételt ő hajtotta végre 1849 augusztusában az orosz cári csapatok előtt, nem az osztrákoknak adta meg magát. Ezzel – Kossuth Lajos visszavonulása után – megmentette több tízezer katona életét, de döntését sokan félreértették vagy elítélték, árulónak bélyegezték

A szabadságharc bukása után Klagenfurtba internálták. Itt élt évtizedeken át feleségével és gyermekeivel. Magyarországra csak a kiegyezés után térhetett vissza.

Hosszú életet élt, 98 éves koráig. Végül a közvélemény elkezdte átértékelni a szerepét, de sokáig vitatott figura maradt a magyar történelemben.

Görgey Artúr zseniális hadvezér, kiváló stratéga volt, akinek nevét igazságtalanul az árulás vádjával forrasztották össze– holott döntéseit a katonái megóvása és a realitás vezérelte.

Ez lesz látható az alábbi videóban: egy 50 perces dokumentumfilm, amely bemutatja Görgey Artúr valódi szerepét a szabadságharcban, és megkérdőjelezi az „áruló” sztereotípiát: