Előkerült az utolsó aradi vértanú búcsúlevele, kínos mondatokat tartalmaz

Kiss Ernő jelentős szerepet kapott az 1848-49-es szabadságharcban, altábornagyként, az Országos Főhadparancsnokság vezetőjeként, valamint helyettes hadügyminiszterként is tevékenykedett. A világosi fegyverletétel után orosz, majd osztrák fogságba került, a halálos ítéletét pedig kötélről golyó általira változtatták, amiért császári csapatok ellen harcoló katonákat ő maga nem vezényelt, és 1849. januárját követően harci cselekményben már nem vett részt.

Az ítélet végrehajtása előtt röviddel úgy döntött, hogy mostohatestvére által próbálja meg megmagyarázni tettét, már Aradon íródott búcsúlevelében így fogalmazott:

„Ha már többé nem leszek; menj el Uralkodónkhoz; – és mondd el neki, hogy azon gondolat és öntudat erősített az utolsó percig, hogy Ausztria hű alattvalója próbáltam lenni”

- áll a levélben.

Rossz szemmel nézték a levelet

A levél tartalmát nézve Kiss Ernő megbánhatta, hogy részt vett a szabadságharcban, sokan pedig megdöbbenve fogadták szavait:

„Te tudod a legjobban bizonyítani; – nem kevésbé tudod, hogy amikor Magyarországot szolgáltam; – azért tettem, hogy Ausztriának egy üdvös békében segítségére lehessek.”

- írta.

Elemezve a sorait arra jutottak, hogy vélhetően a vagyonelkobzás és családja ellehetetlenítése ellen próbált tenni valamit. Mostohatestvére, Juliana Leeuwen igyekezett udvari kapcsolatait kihasználva segíteni Kiss Ernőn, ám a kivégzés elkerülésére nem volt esély.

Az első sortüzet túlélte

Kiss Ernőt végül a kivégzőosztag elé vezették, ott viszont nem engedte bekötni a szemét. Az első lövés a vállát érte, a második alkalommal pedig saját maga vezényelte a sortüzet, végül közvetlen közelről hajtották végre az ítéletet az aradi vértanún.

Kivégzése előtt ezekkel a szavakkal búcsúzott:

„Szegény hazám! Vége mindennek! Isten büntesse meg hóhérainkat!”

Kiss Ernő szabadságharcban betöltött szerepéről a Rubicon készített visszaemlékezést:

Forrás: Hermann Róbert - Kiss Ernő Altábornagy ismeretlen búcsúlevele