
Nagyon rossz hír terjed Magyarországról, erről suttognak külföldön
Olvass tovább...
Igen érdekes szó hangzott el a művelet közben.
Sok kétség nem férhet hozzá, hogy a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja Petőfi Sándor. Azt, hogy "Talpra magyar, hí a haza!", még az is tudja, aki az életben nem nyitott ki verseskötetet, azt is meg mernénk kockáztatni, hogy ő itthon a legszélesebb körben ismert költő.
Petőfi élete legendás: röpke 25 év alatt, ami adatott neki a Földön, volt vándorszínész, éhező költő, gazdag költő, forradalmár - eközben pedig megírt nagyjából 1000 verset és olyan epikai műveket, mint a János vitéz vagy a Helység kalapácsa, ez pedig lássuk be, mindenképpen megsüvegelendő teljesítmény.
Olvass tovább...
Petőfi Sándor életénél talán csak a halála legendásabb. A kor turbulens időszakában igyekezett főszerepet vállalni a forradalomban, ráadásul nem elégedett meg azzal, hogy szellemi munkát végzett, mindenképpen szeretett volna katonáskodni is.
Költőnek minden bizonnyal jobb volt, mint katonának, a legtöbb beszámoló szerint ugyanis fizikuma nem volt kiemelkedő, ennek ellenére részt vett az segesvári csatában.
Az, hogy mi történt vele a csatában, máig az egyik legnagyobb magyar történelmi rejtély. Bár a hivatalos álláspont szerint a költő elesett a harcokban, holttestét sosem találták meg, ami számos találgatásnak és alternatív elméletnek adott táptalajt.
Az egyik legvitatottabb teória szerint Petőfit nem ölték meg a csatában, hanem orosz fogságba esett, majd Szibériába hurcolták - ezt a nézetet erősítette meg az 1989-ben indított expedíció, amely a burjátföldi Barguzin faluban egy ismeretlen sírra bukkant. A feltárt csontvázat a Megamorv-Petőfi Bizottság Petőfi maradványainak vélte, számos vizsgálatot kezdeményeztek az azonosítás érdekében.
Olvass tovább...
1994-ben az Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete és a Pennsylvaniai Egyetem kutatói is megvizsgálták a csontokat. Kezdetben megerősítették a korábbi vizsgálatok eredményeit, de később változtattak álláspontjukon - a szakértő a csontváz megvizsgálásakor úgy fogalmazott, hogy a csontváz egy "gracilis férfié".
Később DNS-vizsgálatokat is végeztek: a csontokban lévő DNS-maradványokat összehasonlították Petőfi leszármazottainak DNS-mintáival - az egyezés több mint 99 százalékos volt, ami tovább erősítette a feltételezést, hogy a barguzini csontváz valóban Petőfi Sándoré lehet.
Ennek ellenére némileg érdekes módon a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is fenntartja korábbi álláspontját, miszerint a barguzini maradványok egy női csontvázhoz tartoznak és nem lehetnek Petőfiéi.
A vita tehát máig nem zárult le megnyugtatóan, Petőfi Sándor halálának körülményei továbbra is a történelem homályában maradnak - sajnos az is elképzelhető, hogy sosem fogjuk megtudni a teljes igazságot.
Videó a csontváz vizsgálatáról:
forrás: bumm.sk