Összeomlott az egyiptomi piramis, felszínre jutott valami egészen elképesztő, ami átírja a történelmet

A homok alól előbukkanó történelem

Egyiptom továbbra is rejtélyek és elveszett csodák földje: már az ókori rómaiakat is lenyűgözte, de a mai napig tárulnak fel olyan titkai, amik több ezer évig voltak elfeledve. 2008-ban egy egyiptomi régészcsoport szenzációs felfedezést tett a Szakkarai nekropolisz területén: megtalálták Szeseset királyné elfeledett piramisát.

A lelethez nem volt egyszerű hozzáférni, az közel 20 méter vastag homokréteg alatt rejtőzött, nagyjából 20 kilométerre Kairótól délre. A piramis több mint 4300 éves és valószínűleg a VI. dinasztia alapítója, Teti fáraó anyjának szolgált végső nyughelyéül. A felfedezést Zahi Hawass, Egyiptom legismertebb régésze jelentette be, aki szerint ez volt az országban megtalált 118. piramis.

Szeseset királyné - egy az ismeretlen matriarcha

Szeseset neve eddig csupán töredékes forrásokból volt ismert. Teti fáraó uralkodása (i. e. 2323–2291) alatt élt, leginkább az maradt fenn róla, hogy kopaszsággal küzdött - egy orvosi papirusz szerint gyógymódot keresett hajhullására.

A régészek régóta keresték sírját, mivel Teti két feleségének piramisait már korábban megtalálták. A királyanyák akkoriban kiemelt tiszteletnek örvendtek, gyakran az istennő Ízisszel azonosították őket, akinek neve a „trón” jelentésű „Iset” szóval rokon. Bár politikai szerepéről keveset tudni, Szeseset korában a királynők nemcsak szépségükkel, hanem befolyásukkal is hatottak az udvari döntésekre.

Egy sír, amit már kifosztottak?

A Szeseset királyné piramisa körül végzett ásatások során a régészek számos különböző korszakból származó tárgyat találtak, amelyek azt mutatják, hogy a területet évszázadokon át használták temetkezési célokra.

Előkerült egy fából készült Anubisz-szobor, amely az alvilág istenét ábrázolja, valamint úgynevezett ushabti figurák a harmadik átmeneti korból, melyek a túlvilágon szolgálták volna az elhunytat. Egy i. e. 1550 körüli kápolna Osiris istennek bemutatott áldozatot ábrázol, a késői korból pedig koporsók és amulettek, köztük egy kartus alakú, zöld anyagot tartalmazó edény is előkerült.

Bár a piramis külső szerkezete viszonylag jó állapotban maradt fenn (bár azért messze nem sértetlen: eredetileg 14 méter magas lehetett, ma öt méter), a kutatók attól tartanak, hogy a sírkamrát már évszázadokkal ezelőtt kifosztották.

A régészcsapat viszont úgy fogalmazott, hogy a lelet valódi jelentősége azonban nem feltétlenül abban rejlik, hogy értékes tárgyakat találjanak benne, hanem abban, hogy újabb darab kerül helyére Egyiptom történelmének kirakósában.

IDE kattintva meg lehet nézni a képeket a piramisról.

Szeseset piramisa a női hatalom megtestesítője, ami megerősíti azt a képet, miszerint az egyiptomi uralkodónők nem csupán díszletek voltak a fáraók mellett, hanem aktív résztvevői az állam irányításának - akár a háttérből, akár nyíltan: