Két település harcol a 100. magyar város címért

Az idők során számtalan magyar település kapott városi rangot, de van egy szám, amely köré történetek, viták és büszkeségek szövődtek: a 100-as. Kerek, emlékezetes, és sokak szemében szinte legendává vált. De vajon végül ki fogja birtokolja ezt a különleges, 100. rangot?

Magyarország közigazgatási rendszere 1984. január 1-jén jelentősen átalakult: megszűntek a járások, vagyis a megyéken belüli területi egységek, és egy csapásra több korábbi település nyerte el a városi rangot.

A következő települések léptek szintet a térképen: Pásztó, Dorog, Sümeg és  Zirc. A változások nemcsak dunántúli falvakat érintettek, hanem az ország távolabbi pontjait is.

A friss városok sorában azonban kettő különösen emlékezetes maradt – a jogállásuk és a sorszámuk miatt. A kérdés azóta is ott lebeg: melyik lett végül a 100. magyar város.

A korabeli sajtó több helyen is megemlíti, hogy Mór, a borairól híres dunántúli városka lett az ezredforduló előtti századik. A helyiek emlékei szerint ez nem kérdés – ünnepségeken, helytörténeti kiadványokban is így szerepel. A Magyarország közepén fekvő település büszkén vallja magát a 100. várossá vált községnek.

Csakhogy egy másik, szintén dunántúli kisváros egészen másként emlékszik.

Zalaszentgrót honlapján fekete-fehéren olvasható: 1983. december 31-én több környező faluval – mint Csáford, Tekenye vagy Zalakoppány – való egyesülése után a település 1984. január 1-jétől városi címet kapott. Az ottani leírás szerint ez „századikként” történt meg – vagyis éppen úgy, mint Mór esetében.

Az álláspontok élesek, de a hangnem barátságos. Ezt igazolja egy emlékezetes találkozás is: az 1985-ös Fiatal Városok Találkozója Tiszafüreden, ahol a frissen várossá vált települések képviselői gyűltek össze. Az eseményre Mórról is érkeztek fiatalok, akik a legendás 100-as számot magukénak tartották – és bár volt, aki másként vélekedett, a vita végén mindenki jó szívvel búcsúzott.

A kérdés tehát még ma is él. Két település, két emlékezet, egyetlen rang. Vajon Mór, vagy Zalaszentgrót birtokolja valóban a megtisztelő címet?

Magyarország városainak történetében ez a kis titok éppen attól izgalmas, hogy nincs rá egyértelmű válasz – de az biztos: mindkét helynek kijár a tisztelet. Ha valaki igazságot szeretne tenni, akár úgy is tekintheti, hogy e tizenkét település együtt alkotta meg a 100. magyar várost, hiszen mindegyikük egy fontos mérföldkő részeként vált az ország történetének szerves részévé. Hiszen a sorsfordító évben együtt léptek be a városi rangot viselők klubjába – és ha úgy vesszük, ez maga a valódi győzelem.

Az alábbi videóban Zalaszentgrótot illusztrációk, rövid videójelenetek és képmontázsok váltakozó sorrendjében mutatják be: