8 évig volt Magyarország fővárosa ez a város, minden törikönyvből kimaradt

Ha azt kérdezik, mi Magyarország fővárosa, a legtöbben gondolkodás nélkül rávágják: Budapest. Aki még régebbre tekint vissza, talán Esztergomot vagy Visegrádot is megemlíti. De kevesen tudják, hogy volt idő, amikor a mai Romániában fekvő Temesvár játszotta a fővárosi szerepet. Ráadásul nem is képletesen: Károly Róbert udvartartása nyolc éven át innen irányította az országot. Ez a történet, amely szinte minden történelemkönyvből kimaradt, valódi időutazás a magyar múlt egy elfeledett, mégis döbbenetesen izgalmas fejezetébe.

Temesvár: a királyi udvar és az Anjou-reformok városa

1315-ben Károly Róbert, az Anjou-házból származó uralkodó épp a tartományurakkal folytatott véres politikai harcainak kellős közepén járt, amikor döntött: a székhelyét Temesvárra teszi át. A döntés nem volt véletlen. A Temesköz termékeny síksága, a Béga folyó, valamint a környezet természetes védelme ideális helyszínné tette a politikai központ áthelyezéséhez. A király a régi palánkvárat modern kővárrá építette át, olasz mesterekkel, két bástyás, ikerváras rendszerben.

Temesváron a gazdaság is virágzott: olasz kereskedők, iparosok lepték el a települést, templomok, kolostorok épültek, megindult a ferencesek betelepedése. A magyar középkor egyik fontos gazdasági és szellemi központjává fejlődött a város.

Végvárból ipari főváros

Miután Károly Róbert 1323-ban Visegrádra költöztette udvarát, Temesvár katonai szerepe került előtérbe. A 14–15. században az ország déli védvonalának kulcspontjává vált. Luxemburgi Zsigmond, majd Hunyadi János is innen szervezte hadjáratait. A várat folyamatosan megerősítették, bástyarendszerei és sáncai a kor legkorszerűbb védőművei közé tartoztak.

A sors fintora, hogy az 1552-es ostrom során mégis elbukott. A törökök megszegték a kapitulációs szerződést, lemészárolták a várat feladó védőket. A város 164 évnyi oszmán uralom alá került, majd Savoyai Jenő 1716-ban visszafoglalta. A Habsburgok Temesvárt tartományi központtá tették, erődítését Vauban-típusú, csillag alakú várrendszerré alakították át.

A magyar Manchester

A dualizmus idején Temesvár újra felvirágzott, de immár ipari központként. Kalapgyár, cipőgyár, szeszfőzde, gyárgyár, vásárcsarnok, sőt: 1884-től itt működött Európa első elektromos közvilágítása. A város vasútközpont lett, ahol áthaladt a legendás Orient expressz is. 1910-re Temesvár lakossága meghaladta a 72 ezret, népségét tekintve megelőzte Nagyváradot és Kolozsvárt is.

Történelemformáló város a 20. században is

A múlt után a jelenben is fontos szerepet játszott Temesvár. 1989-ben innen indult el a Ceaușescu-rezsim bukásához vezető romániai forradalom. Tőkés László református lelkészt akarták eltávolítani, de az emberek kiálltak mellette. A tiltakozásból felkelés lett, a város vérvörös utcáin íródott a román rendszerváltás első fejezete.

Temesvár ma

Napjainkban Temesvár Románia harmadik legnagyobb városa, gazdasági és kulturális központ, amely egykor még a magyar trón, a magyar ipar, sőt a magyar forradalom egyik szimbóluma is volt. A történelemben elfoglalt helye ma is megérdemelne egy vastagabb bekezdést a történelemkönyvekben. Talán itt az ideje, hogy ez végre megtörténjen.

Ha még nem jártál Temesváron, egyszer mindenképp érdemes ellátogatnod. Az alábbi videó bemutatja, hogyan néz ki a város ma: