Tiltott magyar dolgot ástak ki Szlovákiában, rendkívüli felirat szerepel rajta

Egy gödör, amely egy egész korszakot tárt fel

Héthárs (szlovákul Lipany) és Roskovány (Rožkovany) határában, Szlovákia északi részén, egy elhagyatott domboldalon több mint egy évszázadon át szunnyadt a magyar történelem egy eltemetett darabja. Most azonban egy civilekből álló, elszánt csapat – a Sine Metu Polgári Társulás – felforgatta a múltat.

A csákányok és lapátok nyomán felszínre került faragott kövek nem hétköznapi leletek: Magyarország első, titokban és illegálisan emelt 1848-as honvéd emlékművének maradványai.

A rejtett domboldal különleges emlékhelynek számít, ahol 1848 eszméje szinte némán pihent a föld alatt – generációkon át, észrevétlenül, mégis rendíthetetlenül.

Egy szobor, amit nem lett volna szabad felállítani

A mai Szlovákia területén található egykori Sáros vármegye dombjai között, 1851-ben – vagy más források szerint 1860-ban – hazafias úrihölgyek és honvédtisztek állították fel az emlékművet a szabadságharc hőseinek. Ez a fajta cselekedet az 1860 as években rendkívül kockázatos volt: a Habsburgok idején még egy csendes megemlékezés is súlyos következményeket vont maga után.

Az emlékmű felállításának egyik meghatározó szereplője, “Dessewffy Gyula Mór” korábbi honvéd hadbíró volt, aki vállalva a következményeket, végül börtönbüntetést is szenvedett tettéért.

Elfeledve, a kutatás által újra felfedezve – egy történelmi puzzle darabjai

A szobor 1918-ban, a csehszlovák megszállás idején került a föld alá, miután összetörték. A helyi lakosok – szlovákok – azonban megígérték a Bánó családnak, hogy megőrzik a darabokat. És valóban: egy része mostanáig a föld alatt maradt, érintetlenül.

A kutatás során drónfelvételeken figyeltek fel a különös kőformákra, majd megkezdődött a mentőakció. A kutatóknak, az engedélyek ellenére sietniük kellett, hiszen bármelyik pillanatban megjelenhettek volna a hatóságok.

Egy titkos véset, amely csak a beavatottak számára volt ismert

Az emlékmű kulcseleme, ami az egész történetet megkoronázza: egy rejtett felirat olvasásakor teljesedett ki, amely csak a kövek gondos összeillesztése után vált láthatóvá. 

Az oszlop külső oldalán mindössze egy dátum szerepelt: 1849 júniusa – a honvédek és az orosz csapatok közti ütközet napja. A belső csatlakozási pontnál viszont egy rejtettebb véset is előkerült: „Az elesett honvédeknek."

A megható felirat a magyar történelem egy különleges, elhallgatott korszakára emlékeztet – amikor emlékezni sem lehetett nyíltan. Egy tiltott mondatra, amely most újra láthatóvá vált.

A feltámadás helye: Gombaszög

A megtalált szobor darabokat a Gombaszögi Nyári Tábor területére szállították, ahol már több megmentett történelmi emlékhez is hozzáférnek a látogatók. A cél: teljes felújítás után visszaállítani az emlékművet Roskovány központjába, ahol a mai napig kizárólag szlovákok élnek –  de a polgármester ennek ellenére nyitottan fogadta a kezdeményezést.

Történelem, amit nem lehet elásni

A történet nem teljesen egy kőoszlopról szól. Hanem az emlékezés jogáról, a magyar identitásról, és arról, hogy egy-egy elfeledett történelmi töredék hogyan válik újra az összefogás jelképévé.

És igen – bármennyire hihetetlen is – több mint 100 év után újra magasodik egy emlékmű, amit annak idején csak titokban, az éj leple alatt lehetett megalkotni.

Az alábbi videóban is beszámolnak a magyar honvédek előtti tiszteletet kinyilvánító leletről: